Folia historica 15
Basics Beatrix: Pálffy Lipót rajzai a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében
másként naturalisztikusan megjeleníteni a gyilkosságot. A környezet részletes bemutatása ismét fontosabb, mint az ember- és jellemábrázolás: a terem padlózata, a fal díszítései, a gótikus ablak mérművei, sőt a szék, vagy a lámpás — mint aprólékos hűséggel bemutatott részletek. Az útiláda, tetején könyvekkel és irattekerccsel, mellette a király kardjával szimbolikus jelentőségű, a bekövetkező történésre céloz. Az utolsó darab a tárgyalt történelmi eseményábrázolások közül a Mária királynőnek hírül viszik a mohácsi csatavesztést. 3 1 (4. kép) Ennek a színezetlen tollrajznak is a művész által leírt körülményes címe van: „A mohácsi csatából visszatérő Zettritzi Ulrik királyi lovászmester, A budai vár nagy termében Mária királynénak s' környezetének jelenti II. Lajos király gyászos végét a Cselye patakban. 1526 fc ű"." A mohácsi csata egyike volt a leggyakrabban ábrázolt történelmi eseményeknek. Több vele kapcsolatos jelenetet is bemutattak: magát a csatát, az elesett hősök temetését, a király holttestének megtalálását; és ide tartozik Dobozi Mihály és hitvese története is. 3 2 Nem véletlen ez, hiszen 1848-49 után a szabadságharc leverésének egyértelmű szimbólumává vált. Az irodalomban éppúgy kedvelt volt a téma, mint a képzőművészetekben, s bár már 1848 előtt is foglalkoztak vele költemények 3 3, Petőfi 1848 nyarán már párhuzamot von versében a szabadságharc esetleges bukása és Mohács között, 3 4 A festészeti és grafikai ábrázolások közül legismertebbek Székely Bertalan Mohácsi vész-e, Than Mór Mohácsi csatá-ja, vagy Grimm Rezső grafikája, Kovács Mihály és Orlai képein kívül, jól ismert Székely egyik főműve, a II. Lajos holttestének feltalálása, vagy ugyanez Orlaitól. E művek közül többnek ismertek az irodalmi ihletői is. 3 5 Sajátságos, hogy Pálffy az itt említett típusok közül egyiket sem választotta, az őáltala bemutatott jelenet nélkülöz minden tragikus felhangot; ha nem ismernénk a leírást és címet, akár ünnepélyes udvari jelenetnek is vélhetnénk. A helyszín nem a csatatér, hanem — mint azt Pálffy leírásában hangsúlyozza — a budai vár nagyterme. Ezt — szokásához híven — a legapróbb részletekig aggályos pontossággal jeleníti meg: gótikus boltozatú, óriási mérműves ablakokkal megvilágított termet látunk. Szemben középen a csúcsíves, címerekkel díszített bejárati ajtó, melyen át kifelé oszlopos térbe tekinthetünk. ' Oldalt a falakon szintén címerek, pajzsokkal és kardokkal. Az ablakok közötti falmezőkön jobboldalt még a képek témái is kivehetőek: Szt. György és a sárkány az egyiken és egy imádkozó szent a másikon. A kőpadló geometrikus mintázatú. Baloldalt trónusán ülve hallgatja a királyné a hírhozót. Haja fonatokba fonva, rajta pártás fejdísz, öltözete mintás brokátruha. Előtte, a bejárati ajtó vonalában áll a lovászmester, Zettritzi Ulrik páncélingben, kezén vas65
