Folia historica 15
Hermann Róbert: Kormánybiztosok Görgei táborában I. rész (Luzsénszky Pál és Ragályi Ferdinánd kormánybiztosi tevékenysége 1849. január 31—március 1.)
hogy mint honáruló szenvedje a kérlelhetetlen igazság büntető ostorát". 67 Ugyanezen a napon utasította Luzsénszkyt, hogy az OHB által még 1848. december végén fegyverek beszállítására kiküldött Motesiczky István kormánybiztos szánadásait vizsgálja meg, s az eredményről tegyen Debrecenbe jelentést. 6 8 Február 19-én megérkezett Luzsénszky február 15-én írott első jelentése. Kossuth már ennek az amnesztiával foglalkozó kitételeivel kapcsolatban írta Szemerének, hogy Sáros megyében továbbra sem tartja tanácsosnak a polgári közigazgatás helyreállítását. „Nézetem szerint ott a megyei hatóságot a bekövetkezendő reorganisatioig fel kell függeszteni s katonai törvény alá helyezni. Ily értelemben írtam Luzsénszkynek is, ez amnistiáról beszél Sárosra nézve, abban meg nem egyezem. Pécsy, Hedry, Podhorányi etc. nem amnestiálhatók". 6 9 (A Luzsénszkynek írott levelet nem ismerjük). Ezen a napon Kossuth egy rendeletet küldött Luzsénszkynek. Ebben tudatta vele, hogy utasította Danielisz ezredest, a feldunai hadtest intendatúrájának vezetőjét a bányavárosokban lefoglalt nemesfémkészletek Debrecenbe küldésére, s felszólította a kormánybiztost, „hogy ezen rendeletemhez képest az elszállítást rögtön foganatba venni szíveskedjék". 7 0 Másnap, február 20-án Luzsénszkynek is megküldte azon rendelet másolatát, amelyben Görgeitől részletes jelentést kért a téli hadjárat eseményeiről s amelyben utasította a tábornokot a bányavárosokban lefoglalt állami javak Debrecenbe szállítására ill. az intendantűra szánadásainak beküldésére. 7 1 Február 23-ig megérkezett Debrecenbe Luzsénszky február 15-én írott második és február 16-án írott jelentése is, emellett legalább még egy jelentés, amelynek közelebbi tartalmáról keveset tudunk. Kossuth e jelentéseket megkapva, hosszú levélben indokolta meg Dembinski fővezéri kineveztetését, felszólítva Luzsénszkyt, hogy az indokokat Görgei tudtával és jelenlétében adja elő a hadtest tisztikarának. Levelében leszögezte, hogy a hadtestek rendeltetését „kiszabni a kormány joga és kötelessége", az pedig, „hogy a kitűzött cél elérésére mikint operáljon a megbízott vezér? az a vezér dolga; ki azonban, ha bizodalmat veszt, vagy rosszul, vagy szerencsétlenül operál a sereg parancsnokságával, elmozdíttatik. Ami megint a kormány dolga". A hadsereg egységes működését biztosítandó „az egyesült seregeknek egy fővezér alatt kell szükségképpen állaniok. Mert ha egyik tábornok a maga esze szerint északnak, a másik délnek operál, úgy elvész a haza". Kossuth szerint ezután legfeljebb az a kérdés vetődhet fel, hogy miért Dembinski, és miért nem Görgei lett a fővezér. Dembinski kinevezése mellett szólt, mint írja, az országgyűlés akarata, az altábornagy hadvezéri 40
