Folia historica 15

Hermann Róbert: Kormánybiztosok Görgei táborában I. rész (Luzsénszky Pál és Ragályi Ferdinánd kormánybiztosi tevékenysége 1849. január 31—március 1.)

a nyakába, a másik kétharmad rész pedig a támadó ellenséges seregrészt fogja fel. Végül ismét kedvenc eszméjével, a népfelkeléssel és a gerillaharccal hozakodik elő. Kossuth tehát továbbra is úgy gondolta, hogy helyi, taktikai jellegű sikerekkel megállíthatja Windisch-Grätz főseregének támadását. A főváros feladását és a sereg „eloszlatását" csak úgy engedélyezi, ha a feladás nem történik csata nélkül, s ha vereség esetén az egész sereget egy kijelölt pozícióba visszavonva, az OHB dönti el, „valljon darabokra osztják-e a sereget", vagy pedig, más vidékről is elvonva, összpontosítják a csapatokat. E rendelkezések megszületéséig vegye át Vetter a fővezérséget, és ütközzön meg Budánál.

10 Egy szintén január 4-ről keltezett rendelete szerint Kossuth továbbra is a hadsereg egészének a Tisza irányába történő visszavonulásával számolt.

1

1 Január 4-én Csány értesítette Kossuthot Görgei hadtestének előző napi tétényi sikeréről és a főváros várható kiürítéséről.

1

2 Kossuth legkésőbb január 6-án megkapta ezt a levelet, mint ez Bemnek írott leveléből kiderül.

13 Január 5-én Csány is megkapta Kossuth január 4-i levelét, és értesítette Görgeit az OHB határozatáról: A fővárost nem szabad csata nélkül feladni. A tábornok azonban e rendeletet már csak Vácott kapta meg.

1

4 Január 8-án Kossuth körlevelet intézett a hadtestparancsnokokhoz, Görgeihez, Perczelhez, Répásyhoz és az időközben Pesten kilépett Lázár Györgyhöz. A körlevélben bejelentette az OHB és az országgyűlés Debrecenbe érkezését, majd így folytatta: „Meglepetve vette a kormány azon tudósítást, hogy a főváros kardcsapás nélkül adatott fel. Az ország kormánya azonban váija a tábor-vezérkari főnök s helyettes hadügyminiszter, Vetter tábornok megérkezését, hogy a főváros feladásával összekötött hadi munkálatok politikai iránya felől tudósítást vegyen — melyet eddig nem vőn — s a nemzet nevében határozó intézkedéseit ahhoz képest kiadhassa". Eszerint tehát a Vetter által Kossuthhoz küldött Bikkesy Alajos őrnagy nem nyújtott elegendő felvilágosítást Kossuthnak a haditanács végzéseiről

1

5. (Csány csak másnap, január 9-én délután 1 órakor, Vetter pedig csak január 10-én érkezett Debrecenbe).

1

6 Az elnök a továbbiakban részletes tudósítást kért a tábornokoktól seregeik működéséről, létszámáról, elhelyezéséről és szükségleteiről, és a hadipénztáraikban található pénzösszegről.

1

7 A képviselőház január 8-án este tartotta első zárt ülését. Ezen Kossuth a január 2-i haditanács határozatairól szólva elmondta, hogy „vezéreink oly tervet készítettek, mely bizonyosan meg fogja az ellenséget lepni".

18 A másnap tartott nyílt ülésen már részletesebben szólt az elmúlt napok eseményeiről. Bejelentette a főváros feladását. „Erről lehetnek különbözők a vélemények, de minden esetre a dolog megtörtént, a dolog tény". Kossuth még 28