Folia historica 15

Kovács Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum 1986. évi tevékenysége

IV. A restaurátori tevékenység 1986-ban főleg kiállításokhoz kapcsolódott. Kiemelkedő teljesítmény A Bodrogköz népi textilművészete c. kiállítás anyagának előkészítése. A kerámiakiállítás anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum és az OMF műhelyeiben restaurálták. A számszerű eredmény: 389 tisztított, 320 konzervált, 4-5 restaurált tárgy. V. A múzeum külső alagsorában állandó kiállítás nyílott a történeti kerámiaanyagból. Időszaki kiállítás: A Bodrogköz népi textilművészete. A monoki Kossuth Emlékmúzeumban a Rákóczi Múzeum rendezésében került bemutatásra a Sárospataki fafaragók c. kiállítás. VI. A korábbi években már megszokott színvonalon sikerült ellátni a közönségszolgálattal kapcsolatos teendőket. A 10 000 példányban készített új programfüzet segítette az eligazodást a várban, illetve kiállításaiban az 1886 csoportban érkező 78 439, ill. 28 904 látogató számára. Az intézmény munkatársai 496 tárlatvezetést tartottak. A Múzeumi Hónap során 4 ismeretterjesztő előadás hangzott el és itt tartották a bodrogközi néprajzi konferenciát, ahol Janó Ákos a Bodrogköz néprajzi irodalmáról tartott előadást. VII. Örömünkre szolgál, hogy a Művelődési Minisztérium ajándékaként a várkertben a városi tanács révén felállításra került II. Rákóczi Ferenc szobra. MÁTYÁS KIRÁLY MÚZEUM - VISEGRÁD I. A szinte permanens épület- és területgondokkal küszködő, frekventált látogatottságú múzeum napi gondjain feltétlen segített a főhatóság által biztosított bérfejlesztés, amelynek segítségével éjjeliőrrel, karbantartó szakmunkással, tárlatvezetővel és teljes foglalkoztatottságú teremőrrel bővült a személyi állomány. Nem járt sikerrel viszont építész üzemmérnök beállítása, a bérszínvonal alacsonysága és a részben ebből fakadó bérfeszültség változatlanul problémát jelent a múzeum vezetése számára. II. Folytatódott a középkori város kutatása, az ún. Bene telken (Gróh D., Gróf P.). A fellegvárban — az ÁTB program előkészítéseként — megkezdődött a vár belső falszorosának északi oldala alatti területen a várárpk törmelékkúpjainak megbontása, továbbá a vár sziklába vájt száraz árkának feltárása (Szőke M.). Fontos eredményeket hoztak a királyi palota területén folyó leletmentő-hitelesítő kutatások (Fő u. 25. — Szőke M.): a palota főépületének a 14. században emelt, L alakú saroképülete került felszínre. A múzeum munkatársai - a fentebb már felsorolt lelőhelyeken — aktívan részt vettek 218