Folia historica 15
Simon V. Péter: A polgárőrség intézménye 1848 tavaszán
őrség és az újonnan szervezett nemzetőregységek között, s emiatt Győr nemzetőrsége még az eskütételt is megtagadta. Több olyan korábban saját polgárőrséggel nem rendelkező városról és mezővárosról tudunk, amelyek éppen az átalakulás idején láttak hozzá, hogy a városiasság eme fontos kellékét megalkossák. Ezek sorából a német lakosságú Rohoncot emeljük ki, amely júliusban kérelmezte a környező falvakkal egyetemben, hogy Kőszeg mintájára, s talán bíztatására, maga is önálló vadászszázadot létesíthessen. Az elutasítás természetesen ebben az esetben is a „nemzetőrseregi érdekegységre" hivatkozott. A bányavárosok közül Besztercebányáról érdemes bővebben szólnunk, amely — mint jeleztük — egyedül tartott fenn számottevő polgár-, ill. bányaőrséget korszakunkban. A nemzetőrség szervezése kapcsán több helyen is incidensekre került sor a bányászok és a polgárok között, s ez - mint Selmecbánya esetében 6 0 - olykor nemzetiségi színezetet nyert, különállását azonban Besztercebánya indokolta meg a legeredetibb módon a minisztérium előtt. A város a nemzetőrségi tisztválasztásokról szóló beszámolójában közölte, hogy a közel 200 főt kitevő polgárőrséget egy században hagyták, s ez a század nem választott új tiszteket. A tisztválasztástól pedig azért tekintettek el, mert az 1808. évi II. tc.-t az új törvények nem hatálytalanították, s így a polgárőrség szervezete érintetlenül fennáll, s minthogy a polgárőrségnek már törvényesen választott tisztjei vannak, következésképpen nem láttak okot újabb választásokra. A szellemesen megokolt, s nem minden jogalapot nélkülöző beadvány hosszasan foglalkoztatta az Országos Nemzetőri Haditanácsot és a belügyminisztériumot. Végül Baldacci ezredes tett a miniszterelnök megbízásából pontot az ügy végére, amennyiben július 2-án kibocsájtott elvi nyilatkozatában ismételten leszögezte, hogy „az országban eddig akárhol létezett polgárőrhadaknak akármi néven nevezett testületei megszüntetetteknek tekintetnek". 6 1 Az egyetlen kivétel az aradi tüzérosztály maradt. Az elvi döntés megteremtette az egységes szervezetet, nem hozott azonban változást a vezényleti nyelv kérdésében. A hivatalos lap Zólyom megyei levelezője kiemelte, hogy míg a pánszlávizmus fészkének tekintett Breznóbányán magyar vezényszóra gyakorol a nemzetőrség, addig „a megye középpontjában, az intelligentia és civilizatió tanyáján, Besztercebánya városában pedig németül commandírozzák a magyar nemzetőrt". 6 2 A német vezényszó hívei azzal érveltek, hogy „az állandó önkintes nemzetőrsereg is német hadműszavakkal vezettetik". 6 3 Besztercebánya példája ragadósnak bizonyult. Amikor a megye első alispánja azzal a kéréssel fordult a helybéli szabad királyi és bányavárosokhoz, hogy egyenként küldjenek 6 egyenruhás 18
