Folia historica 14

Veres Lujza: Festett herendi porcelánportrék a Magyar Nemzeti Múzeumban

Veres Lujza Festett herendi porcelánportrék a Magyar Nemzeti Múzeumban Az Újkori Osztály porcelángyűjteményében több, ritkaságnak számító herendi porcelánfestmény található. A szakirodalomból tudjuk, hogy Herenden kedvelték ezt a műfajt, mellyel jól demonstrálhatták technikai sokoldalúságukat.

1 Fischer Mór a negyvenes években kezdett ilyenfajta kísérletekbe, néhány esetben fénykép után készíttetve a darabokat. A fejlődés fontos állomása az a fél méter magas porcelánportré, mely Alexander von Humboldt német tudóst ábrázolja, puritán egyéniségének megfelelő barna és arany színekkel, egy 1857-ben Fischernek küldött fénykép alapján. A jobb oldalra alul rá van égetve Humboldt eredeti dedikációja. A képet az 1873-as bécsi világkiállításon bocsátották nyilvánosság elé.

2 Valószínűleg bonyolult és hosszas kísérletek előzték meg e mű elkészültét. A gyárat 1875-ig igazgató Fischer Mór távozása után csak a kilencvenes évek végén elevenítette fel e technikát fia, Farkasházy Fischer Jenő, apjának művészileg egyetlen méltó utóda. A porcelántárgyakon már korábban megjelentek a festett portrék, de táblakép-funkcióval csak 1840 körül kezdenek divatba jönni. Paul Atterbury művészettörténész a porcelán történetéről írt összefoglaló munkájában részletesen foglalkozik a magastűzű mázfestékkel készült porcelán-arcképek kérdésével. Az anyagról szólva az „email ombrant" kifejezést használja, melyet „árnyaló máz"-nak fordíthatunk, s kiemeli, hogy ez igen finom tónusok elérésére alkalmas.

3 A porcelánportrék Stiláris és technikai összefüggéseit vizsgálva a mázra vonatkozóan hasonló megállapításra jut Hofmann is. „Az igen nagy számban előállított fémoxid-festékek széles skálája már a biedermeier kezdetétől fogva lehetőséget adott azok egymással való keverésére, az olajfestészetéhez hasonló finom átmenetek elérésére. Festőien pontos másolatok készültek, olyan befejezettek, hogy az ember szinte elfeledkezik rendkívüli munkaigényességükről. A festékek eltérő sűrűségűek, s még a legvégső égetésnél is meg tudnak repedezni, a hosszadalmas gyártási folyamat egész eredményét meg51