Folia historica 14

Kovács Tibor: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1985 évi tevékenységéről

Kovács Tibor Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1985- évi tevékenységéről BEVEZETŐ A koronázási jelvények hazakerülése, bemutatása óta — az állami és egyházi gyűjtemények jó együttműködését példázva — az „Árpád-házi uralkodók jelvényei és ereklyéi 895-1301" c. kiállítás volt a Magyar Nemzeti Múzeum legnagyobb szakmai és közönségérdeklődést kiváltó rendezvénye. Témáját és megvalósítását tekintve e kiállítás méltán tartható a történelmi tudatformálás szép példájának. Megnyitásától az év végéig 276 700 látogató tekintette meg. Ide kívánkozó önkritikus megjegyzésünk: képekkel illusztrált, nívós kivitelű katalógust érdemelt volna. Másfajta jelentőséggel bírt a „Négy évtized kiemelkedő szerzeményei" c. kiállítás. Előkészítése során szakembereink újra szembesültek azzal a — mennyiségét és minőségét tekintve is igazán számottevő — forrásanyaggal, amely tudatos gyűjtőtevékenység vagy szerencsés véletlen folytán a felszabadulás óta került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A rendelkezésünkre álló terület következtében inkább reprezentatív jellegű bemutató az óriási anyagnak óhatatlanul csak szűk keresztmetszetét tudta adni. 1985 első két hónapjában, szűkebb és szélesebb körű egyeztetések, viták során formálódott ki a Széchényi Könyvtár kiköltözése folytán felszabaduló területből a Magyar Nemzeti Múzeum számára biztosított helyiségek hasznosításának „intézményi előterve". A vélemények olykor szokatlanul éles konfrontálódása sem hozta meg a „csodát", azaz a reális helyigény alig harmadát kitevő bővülés égető kiállítási és raktározási gondjainknak csupán kis részét oldhatja meg. Ugy tűnik, hogy problémáink többsége SOSO éves stagnálás elé néz. Egy önkonómikus, az igényeknek és a műemléki követelményeknek megfelelő terv kidolgozása — pontosabban elfogadása — 1986-ra maradt. A múzeum félévszázados történetét alapvetően meghatárzó 219