Folia historica 14

Cs. Lengyel Beatrix: Az Országgyűlési Múzeum (1923-1949)

tóan emelő intézményekké. Az Országgyűlési Múzeum tevékenysége e tekintetben inkább az amerikai és angol gyakorlathoz hasonlított, mint a hazaihoz. A közönség nagy tömegét ragadták meg az ötletgazdag, igen dekoratív és egyben kellően átgondolt szimbólumok, amelyekkel kiállításaikon a történeti tárgyakat körülvették. A szimbólumok, amelyek kiemelték az egyes tartalmi blokkok központi gondolatait, szuggesztivitásukkal nem hatástalanították a kiállított történeti emlékeket - hiszen szoros logikai kapcsolatban álltak azokkal -, hanem felerősítették a néző benyomásait.

9 A dekorációhoz tartozó elemek nemcsak érzelmileg hatottak a nézőkre, hanem elősegítették a járatlanabb közönség eligazodását a kiállítás tárgyai között, természetesen abban az irányban, szellemben, amelyet a kiállítások közvetíteni kívántak.

1

0 Időszaki kiállításaik között a Húsz év politikai története c. kiállítás volt a leglátogatottabb, legsikeresebb.

1

1 E kiállítás volt egyúttal a legpropagandisztikusabb, ekkor rendezték be az ún. „Tiranon szobá"-t, amely a legközvetlenebbül tükrözte azt a politikai célt, hogy mind a hazai közönséget, mind pedig az idelátogató külföldieket, a revízió ügye mellé kell — a történeti érvek megjelenítésével — állítani.

1

2 Ugyanakkor ezen a kiállításon kapott a kormányzó harctéri hőstettei, illetve a magyar politikai életben játszott szerepének eltúlzott, megszépített képe mellett a legitimizmus bemutatása is helyet, amit a Habsburg család, különösen I. Ferenc József és IV. Károly igen pozitív beállítása tükrözött, s amit a kiállításról tudósító lapok is hangsúlyoztak.

1

3 Nem tévedhetünk nagyot, ha arra gondolunk, hogy mindez a hitleri hatalomátvétel után újra megerősödő legitimista — s ezáltal náciellenes csoportok politikai nézeteit is közvetítette a nagyközönségnek. Ezt igazolja az is, hogy az akkori kormányok (konkrétan a Gömbös-kormány) ábrázolásakor a hangsúlyozott, előtérbe helyezett külpolitikai sikereknél az olasz, illetve az olasz—osztrák orientáció, s az ezen államokkal kötött szerződések bemutatása dominált. Azért emeltük ki ezt a kiállítást a többi közül, mert úgy érezzük, ez tükrözi legjobban, hogy a múzeum tevékenységére milyen mértékben gyakorolt hatást saját propagatív jellege, s ugyanakkor a színvonalas szakmai együttes mennyivel többet volt képes anyagával megmutatni, mint a számára kijelölt egyik fő cél, a revízió ügyének szolgálata.

1

4 A múzeum 1937-ben érte el legnagyobb látogatottságát.

1

5 A belépés 1931-től ingyenes volt, csakúgy, mint a hetente tartott vezetések, előadások. A háború kitörése után természetesen csökkent az érdeklődés, majd a gyűjtemény 1942 szeptemberében - a légitámadások miatt — végleg bezárta kapuit. Az anyag nagyobbrészt épségben vészelte át a háborút, az ostromot.

1

6 112