Folia historica 13
Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban
a helyi önellátás, a helyi piac igényei domináltak. 9 Érsekújvár kézművessége a helyi gazdasági és árutermelői központ szerepét betöltő mezővárosi jellegnek megfelelően alakult. A fennmaradt adatok alapján a török kor előtti időkből a szűcsök (1513), szabók (1540) egyházi földesúrtól származó kiváltságleveléről, a gombkötők (1599, 1628) és a vargák (1609) céhfiliálás útján más várostól, illetve céhtől nyert privilégiumairól, és a mészáros céh 1652-ben kelt királyi kiváltságleveléről tudunk. A vár visszavívása után, az 1690-es években — a Pest-Buda körzetében fekvő mezővárosokhoz hasonlóan a céhes fejlődés újabb lendületet vett. Az érseki kiváltságlevél elnyerése után a XVIII. század elejéig összesen 7 céh alakult: csizmadia (1691), szabó (1692), szűcs, szűrszabó (1697), gombkötő (a korábbi céhlevelet megújítva 1698), kovács (1700) és takács (1701). A céhlevelek többsége továbbra is más céhtől származott, az esztergomi érsekek mint egyházi földesurak céhalapító tevékenysége a szabó, szűcs és takács céh esetében érvényesült. 1 0 A Rákóczi szabadságharc után kiépülő Habsburg kormányzat a céhélet fokozott felügyeletére törekedett, míg korábban a céhek csaknem teljes önállósággal, a vármegyék és városok iurisdictiója alatt működtek, a XVIII. század elejétől mindinkább állami ellenőrzés és a helytartótanács fennható sága alá kerültek. 1 1 A Rákóczi szabadságharc után kelt érsekújvári céhprivilégiumok többsége már a királytól származott. Ugyanakkor nagy számuk a céhes szerveződésű mezővárosi kézművesipar kiterjedését bizonyítja. A század első felében a takácsok kértek királyi megerősítést földesúri céhlevelükre (1712), varga céh alakult (1714), illetve a gombkötők újították meg kiváltságaikat (1725), majd vegyes céh alakult (1753). Mária Terézia 1761. évi központi céhszabályozása 1 2 után a gombkötők, szíjgyártók, szűrszabók, német vargák bognárok (1761), mészárosok (1764), kalaposok (1767) nyertek királyi kiváltságlevelet. Az 1770-es évek végén asztalos, ács, kőműves céh alakult (1779), így a helyi piac és szolgáltatások kielégítésére szinte minden fontosabb iparágban létrejöttek a kézművestársulások. A XIX. század elején az ország gazdaságilag legfejlettebb területein, így a Dunántúlon és a nyitrával szomszédos Pozsony megyében már a céhrendszer bomlásának jelei mutatkoztak, sokhelyt a céhek ekkor már nem újították meg kiváltságaikat. 1 3 Érsekújvárott az 1820-as években a csizmadiák, mészárosok (1820), szabók és szűcsök (1824) kaptak királyi privilégiumlevelet. Az első céhszervezetek Nyugat-Európában is az élelmezési iparágakban (sütő- és húsipar) jöttek létre. A mészárosok (lanio, laniarius, carnifex, Fleischhauer. Fleischhacker) Magyarországon is az elsők között tűntek fel, 53
