Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

Németh Annamária—Németh Gábor Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban A céhek tárgyi emlékei a céhtörténeti kutatás alapvető forráscsoportját képezik de az ipartörténet, művelődés- és életmódtörténet, iparművészet érdeklődésére egyaránt számot tarthatnak, összetartozó céhes tárgyegyüttes múzeumba kerülése — kivált a történelmi Magyarország területéről -, ma már kivételes alkalomnak számít. Az érsekújvári mészáros céh relikviái a szerencsés véletlennek köszönhették együttmaradásukat. A város polgármestere, Czuczor Ferenc (hivatalt viselt 1867-1883) a céhek feloszlatása idején a tiszteletbeli céhmester posztját töltötte be. így maradt tulajdonában a céh ládája, ónkannája, pecsétnyomója és egy, a XVIII. század végén Semptén kiállított mészáros bizony ságlevél. Az együttest szerencsésen egészíti ki Czuczor Ferenc polgármester és felesége pesti mestertől származó portréja, valamint feleségének a festményen is látható ékszerei. A tárgyak a család múlt századvégi fővárosba településével kerültek Budapestre. Az utolsó leszármazottól vásárolta meg azokat a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztálya és Történelmi Képcsarnoka. Az említett szempontok alapján az együttest figyelemre méltónak, így publikálásra érdemesnek tartjuk. Ugyanakkor az érsekújvári mészáros céhről fellelhető írott forrásokból kirajzolódó kép nemcsak a tárgyak történetéhez, hanem a magyarországi céhtörténeti kutatásokhoz is érdekes adalékokkal szolgál. A Nyitra megyei Érsekújvár (Neuhäusel, Nővé Zámky) a török hódítás korában vált a magyar történelem gyakran emlegetett színterévé. Az esztergomi érsekség birtokaihoz tartozó négy falu csomópontjában, korábbi erősség helyén 1550 körül Várday Pál (1483-1549) érsek idején épült fel a kor hadművészetének színvonalán álló hatszögletű, olaszbástyás Újvár vára és benne a szabályos utcahálózattal telepített város.

1 Építésében és fenntartá51