Folia historica 13
Simon V. Péter: Özönvíz előtti lények a Nemzeti Múzeum régiséggyűjteményében (1848 tavasza és a Nemzeti Múzeum - néhány pecsétnyomó ürügyén)
Gábor 1848 decemberétől rendszeres naplófeljegyzésekben örökítette meg a múzeumot érintő mindennapi fejleményeket. Naplója a múzeum történetének egyik legbecsesebb, habár mindeddig vajmi kevés figyelemre méltatott forrása. 8 Töredék jegyzemények Magyarország történetéből című feljegyzéseinek első lapjai az 1848 márciusától decemberéig lezajlott eseményeket regisztrálják. Nyilvánvaló, hogy Mátray csak hónapok elteltével ismerte fel, hogy élményei az utókor érdeklődésére is számot tarthatnak, s ezért látta szükségesnek, hogy bőbeszédű összefoglalását adja mindannak, aminek szemtanúja volt, mielőtt még hozzáfogna a napi ügyek rendszeres feljegyzésének. 136 oldalra menő jegyzetei országos ügyeket hivatali és magánéleti szenzációkkal vegyítenek. Némi túlzással akár azt is kijelenthetjük, hogy Mátray feljegyzései a legmegbízhatóbb adalékok az 1848/49. évi tojásárak alakulásához. Minthogy azonban mindazt papírra veti, amit tapasztal, nem árt bővebben idéznünk naplófeljegyzéseiből, még akkor sem, ha tudjuk, hogy igazán szűk látókörű muzeológus volt, aki mindent csupán a ház és a személyzet, no meg esetleg a gyűjtemények háborítatlansága szempontjából fogott fel: „A Museum Pesten 184849-ben nevezetes szerepet játszott akarata ellen ... A zajongó s felhevült fiatalság kezdé a Museum külső udvarát népgyűlésekre használni, s mások későbben utánzák. A szabad sajtó kivívása utáni napon, Mart. 16-án tartatott ott az első népgyűlés. Az udvaron levő főlépcső jobb, vagy is észak-nyugoti oldalfalán állottak a néphez beszélő szónokok: Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Vasvári Pál, Petőfy Sándor. 9 Mart. 16-án a Károlyi kaszárnyán kitüzetvén a nemzeti zászló, a museum udvarán ismét nagy népgyűlés volt. Ugyanott Mart. 26 a n pompás egyházi ünnepély, mellynél a nemzeti őrsereg egész pompával tisztelgett. 27 e n ismét népgyűlés, s e naptól fogva naponként a nemzeti őrsereg fegyvergyakorlata. Apr. l-jén a kedvező kir. leirat megérkezvén délután 5 órakor nagy népgyűlés volt, sőt ápr. 2-án ismét 5 órakor, s ekkor Vesselényi Miklós is (a világtalan) igen mérséklett hévvel (mit ifjaink nem igen kedveltek) beszélt. April 9 e n ismét népgyűlés volt, melly alkalommal a nyíregyházi követek és lengyel utazó vendégek szónoklottak. April 23 a n nagy népgyűlés (délután), mellyre a nemzeti őrség is kiállott, mert a bécsi polgárok s bécsi magyarok küldöttsége jött oda, kik szónoklatuk mellett áthozták Mátyás kir[ály] pajzsát s bécsi zászlót cserében a magyarért. Nov. 26 a n a lengyel zászló felszentelése ugyan ott tartatott. Már korábban a tyrolcsapat zászlója is itt szentelteték meg. S így ment ez folyvást. Még ágyúkat is hoztak ide, s az újonc tüzérek taníttattak vélek bánni. A verbuválás mezeje is még a nyáron ide tétetett. A toborzott újoncok itt vétettek és vizsgáltattak meg. Reggeltől estve zaj, lárma s muzsika az egész 99"
