Folia historica 12

Héri Vera: Az 1885-ös Általános Kiállítás érmei

ös kiállítási bizottságnak az a kívánsága, hogy a valódi gazdasági állapotról és lehetőségekről adjon számot. A tárgyak végül XXXII csoportban voltak bemutathatok. Az általános kiállítás tartama alatt átlag kéthetenként időszakos kiállítások voltak, mint pl.: "tavaszi virág", "korai gyümölcs", "őszi virág", "kései gyümölcs", baromfi", "agancs" stb.

1

2 Ez a kiállítás nem egyszerűen csak egy volt a sok között, hanem a kiegyezés utáni időszak gazdasági összegezése. Még abban az esetben is, ha ez a gazdasági fellendülés nyilvánvalóan nem 1867. VI. 8-án kezdődött. (I. Ferenc József magyar királyi koronázása.) A kiállításra több maradandó épület készült el, többek között a már régebben sürgetett Iparcsanok is Ulrich Keresztély (II. díjat nyert pályarpűve) tervezése alapján. Építési költsége: 585.519.- Ft volt. Az összeg több, mint kétszerese, mint amennyit néhány évvel azelőtt Léderer Sándor valószínűnek tartott. (Nincs új a nap alatt.) Végeredményben 45 épület jött létre állami költségen, mely összeg több, mint 2 millió Ft-ot tett ki. A megnyitó napján - 1885. V. 2. - nagy fogadás, Rudolf főherceg, mint védnök fogadta atyját, s a minisztériumok képviselői külföldi vendégek jelenlétében megnyílt a kiállítás. Következett a zsűri munkája. A díjazások szempontjai a következők voltak: — versenyképesség, — kivitelképesség, — nagybani termelés, — új iparág meghonosítása, — új termelési ág meghonosítása, — új tenyésztési ág meghonosítása, — fontos javítás, — új találmány, — iparművészeti haladás, — jó ízlés, — jó munka, — kitűnő termelés, — kitűnő tenyésztés, — haladás. Hosszas vita után, mely a Kiállítási Bizottmány és a Körmöcbányái Pénzverő között zajlott, úgy határoztak, hogy nem az érmeken tüntetik fel az érdemet, hanem a diplomán. Az okmányt Schickedanz Albert rajza 112