Folia historica 12

Héri Vera: Az 1885-ös Általános Kiállítás érmei

mindkettő lehetőséget ad a termelő és vásárló találkozására, kínálat és igény összemérésére, termelők, eladók egymás közti találkozójára, hiányosságok és a konkurrencia megismerésére. Nem véletlen, hogy először a legfejlettebb tőkés országok Anglia, Franciaország és Hollandia rendezett gazdasági kiállításokat. (London: 1756, Párizs: 1798, Antwerpen: 1806).

3 Bécsben csak 1835-ben, Pesten 1842-ben rendeztek iparkiállítást. Ez utóbbinek szervezője az újonnan megalakult Iparegyesület volt, mely tudatosan vallotta programjának a magyar ipar fejlesztését, s gazdasági terveinek végrehajtásától az Ausztriától való függetlenedést is remélte. Az 1843-as, majd az 1846-ossikeres pesti iparkiállítások sorozatát a szabadságharc félbeszakította.

4. Az uralkodói önkény a gazdasági társulatokat is, mezőgazdaságit és iparit egyaránt feloszlatta, így a kiállításoknak sem volt szervező gazdája. A konszolidáció eredményezte 1857-ben a kiállítások engedélyezését, ez évben Pesten, Kassán és Kolozsváron volt nagyobb szabású tárlat. Ezután gombamódra szaporodnak a gazdasági bemutatók, melyek létrejöttében nagy szerepe volt annak, hogy a gazdasági egyesületek működését újra engedélyezte az uralkodó.

5 Az ipari és mezőgazdasági egyesületek 1869-70ben kezdtek foglalkozni egy országos kiállítás gondolatával. Ennek megvalósítását financiális okok miatt 1874-re kellett halasztani. (Kecskemét volt a helyszín.) A gazdasági fejlődést jelezte, hogy 1876-ban Szegeden, 1879-ben Székesfeherváron is általános kiállítás volt. Gelléri Mór szerint — aki az esemény krónikása volt — 'látjuk, hogy az élénkebb ipari, gazdasági és közgazdasági lendületet mindenkor egy-egy nagyobb kiállítás előzte meg."

6 Székesfehérvár után Léderer Sándor fogalmazta meg egy állandó iparcsarnok felépítésének szükségességét. 250.000 Ft-ból véleménye szerint fel lehetne építeni.

7 Ezután néhány évi szünet következett. Egyrészt az 1878-as párizsi világkiállítás, másrészt a székesfehérvári országos, nagyban igénybe vette nemcsak az egyének gazdasági lehetőségeit, de az államra is nagy terheket rótt. 1886-ra pedig, Buda visszafoglalásának 200. évfordulójára általános kiállítást terveztek, mely gazdasági és történeti-művésze ti részből állt volna. Az előzetes költségvetés szerint azonban a várható kiadások összege meghaladta volna a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Ezért szervezett 1885-re az Iparegyesület általános gazdasági kiállítást, s önálló kultúrtörténeti kiállítást 1886-ra a Történeti Társulat.

8 Az Iparegyesület tehát 1881-ben elkészítette a gazdasági kiállítás tervezetét, melyet 1882. IX. 18-án tárgyaltak a szakminisztériumokkal, majd 110