Folia historica 12

Rózsa György: Százéves a Történelmi Képcsarnok

ről, és a meglevő darabokat a Szépművészeti Múzeum illetékes osztályának kellett átadni, kivéve persze az érmeket és kisebb domborműveket, amelyek a Nemzeti Múzeum Éremtárának gyűjtési körébe tartoznak. A Képcsarnok 1935-től a Nemzeti Múzeum önálló osztálya. Első osztályvezetője Vayer Lajos, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem későbbi művészettörténész professzora lett, őt 1950-től Fejős Imre, majd 1963-tól Rózsa György követte. Vayer Lajos vezetésével történt meg a grafikai anyag differenciáltabb, a történeti ikonográfia elveinek megfelelőbb átcsoportosítása. Most ai arcképek, helyek, események és viseletképek alkotják a gyűjtemény nagyobb egységeit. Az első két csoportban a témák, tehát az ábrázolt személyek illetve települések neve szerinti abc, a másik kettőben pedig az időrend az elhelyezés alapja, így a keresett konkrét darabok megtalálása rendkívül egyszerű. Ugyanekkor készült el az épület harmadik emeletének öt kabinetjében a festményraktár tanulmányi kiállítása is. Fejős Imre a fotótörténet hivatott művelőjeként a fényképgyűjtemény kiépítésén fáradt legtöbbet. Osztályvezetősége idején a fotógyűjtemény több, mint tízszeresére növekedett. Sajnálatos, hogy a kb. ötvenezer darabból álló gyüjteményrészleget a Művelődésügyi Minisztérium profilrendezés címén, kellőképpen át nem gondolt döntéssel 1964-ben a Munkásmozgalmi Múzeumhoz csatolta s így a különféle technikákat összefogó ikonográfiái egységet megbontotta. A második világháború óta a festmény- és metszetgyűjtemény is hozzávetőleg kétszeresére szaporodott részben hivatalos áttételek (pl. Parlamenti Múzeum, Erzsébet Múzeum stb.), részben vételek útján. Ennek a hatalmas anyagnak leltározása és a nyilvántartási rendszer kiépítése igen nagy feladatokat rótt az osztály dolgozóira. A művészmutató segítségével könnyen megállapítható, hogy mely külföldi és magyar művészek, milyen művei találhatók meg nálunk. Egy másik mutatórendszer a mintegy negyvenezer darabból álló metszetgyűjtemény több helyre is beosztható, összetett témájú darabjait utalások segítségével teszi kiaknázhatóbbá (pl. csoportképeknél az ábrázoltak nevei, konkrét eseményeknél a résztvevők és a helyszín). 1972-ben elkészült a festményraktár modern berendezése: a hozzávetőleg 2500 darab kb. egyharmada, a legkeresettebbek, mozgatható drótfalakra került. Ez a megoldás, amely elkészültekor a legkorszerűbbek közé tartozott Magyarországon, egyrészt a festmények biztos tárolását és könynyebb kezelését teszi lehetővé, másrészt nem helyigényes. 176