Folia historica 12

Németh Mária: Habánok és más fazekasok Sárospatakon XVI-XIX. század

". . . mindennemű edényeket, akár üveg, akár fa, vagy arany, Ezüst és cserép legyenek, vagy rézből vagy bármiféle ércből készültek" használtak, ahogy erről már az 1562-es debreceni hitvallás is rendelkezett.

6

0 Erre szép példa a tatai mészáros céh kannája, amely ajándékozás révén került a mádi református egyházhoz. Az egyházközösség leltára 1806-ban így említi: "Vagyon egy régi, csorba, drótos, új keresztyén kanta. . ., virágokkal egészen bé tarkázva, mészáros czímerrel, tudniillik egy festett bárddal, egy késsel és két vagdalóval, egy aczéllal. . ."

6

1 A bodrogkeresztúri eklézsia 1806-os leltárában pedig: "Egy nagy ujj keresztyén korsó, drótos, fedeletlen, őz, szarvas, unicornis, pellikán madár van reá festve ezen esztendő számmal 1701. A sárospataki Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Múzeumában a fent említett tatai mellett egy mezőzombori és az átányi egyházból került be egy-egy habán kancsó.

6

3 A habán kerámia jó minőségével és elterjedtségével magyarázható, hogy vallási különállásuk ellenére viszonylag nagy számban fordulnak elő református úrasztali edények között. A habánok munkáját igen nagyra becsülték. Az "új-keresztyén" jelző értékmérőt is jelentett, a tárgy finomabb, jobb kivitelű volt, legalább háromszor annyit ért, mint más közönséges cserépáru.

6

4 Ezt legjobban az bizonyítja, hogy még évszázadok múltán is az újkeresztény, keresztény elnevezést alkalmazták a kiemelkedően jó minőségű fazekas árura. Néhai Polyák János és felesége sárospataki polgárok 1801. febr. 28-án kelt inventáriumában bútorok, csipkés lepedők mellett a következőkről is olvashatunk: "Három keresztény korsók, más két korsó kisebb egy nagyobb zöld korsó.. ,"

6

5 A sárospataki habán telep történetében az 1645—1660-ig terjedő időszak tekinthető nyugodtnak és biztonságosnak. A jezsuiták 1663-as sárospataki megjelenésétől azonban kezdetét vette a habánok üldözése, erőszakos áttérítésük az "igaz hitre". Ez először a vagyonközösség, majd a habán telep felbomlásához vezetett. A telep lakosainak egy része elmenekült, a többiek - elsősorban a városi polgárokkal, mesteremberekkel meginduló összeházasodás révén — fokozatosan beolvadtak a sárospataki lakosságba.

6

6 így a habán művészet (fazekasság) szigorú tradíciói - pl. a figurális ábrázolásra vonatkozó előírások

6 —, melyek a minőséget, formát, díszítést stb. is előírták, lassan enyhülni kezdtek, művészetük elmagyarosodott, s feloldódott a népművészetben. A régi edényformák megmaradtak ugyan, de a motívumvilág (rajz- és színezés) erősen megváltozott, eldurvult. Elsősorban a népművészettel való kölcsönhatás tartotta fenn a mázkészítés forrásait is. Erről Szerencsi Mihály SQ sárospataki fazekasmester naplójából szerezhetünk tudomást. Szerencsi 12 újkeresztény máz összetételét ismerteti, így pl.: "Uj Keresztény írni való 15