Folia historica 12

Basics Beatrix: Weber Henrik történelmi tárgyú grafikái a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

által vezetve vonul a föllobogózott vár felé. A kép középpontjában ül fehér lován a fiatal, hosszú hajú király, tollas süvegben, zsinóros mentében, kezét üdvözlésre emelve. Lovának kantárját apródja fogja. Nemesek, főurak hajolnak meg előtte, püspök oszt áldást, a térdeplő asszonyok felé nyújtják kezüket, kisgyermekek futnak körülötte. A festmény vázlatát a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

1

4 Ennek kompozíciója az előzőhöz hasonló elemekből épül föl, a vár azonban nem a hátteret kitöltve magasodik, hanem belső udvarán játszódik le itt a jelenet a bástyafalakon tolongó ünneplő néppel. A kép hármas tagolású: a falak és az előttük fölsorakozott emberek háttere előtt lovagol a középtérben a király és mögötte kísérete, az előtérben pedig zsánerszerű csoportozatokban helyezkedik el a köznép. Ez a megoldás inkább emlékeztet a nazarénusok hatására: történelmi festményeik kompozíciós megoldását követi Weber ezzel a tagolással, a tömegek elosztásával; rajzának stílusán pedig erősen érezhető müncheni akadémiai igazgató-tanára, Peter von Cornelius hatása. Ezzel a művel zárhatjuk a Weber Henrik által készített litográfaiműlapok sorát. Ezek a viszonylag nagyméretű történelmi tárgyú kompozíciók nagy mennyiségben készültek a múlt század második felében, s Weber művein kívül a korszak több neves művészétől találhatunk ilyen alkotásokat a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében. Weber Henrik műlapjai stilárisan és kompozíció tekintetében is nagyon hasonlítanak egymáshoz. A szereplők viselete - jóllehet különböző korokban játszódnak a cselekmények — egyféle, a korszak színpadi jelmezeihez hasonló, elsősorban keleties elemeket tartalmaz. Fontos az egyes alakok arckifejezése is, mely nem kevésbé színpadias, mint gesztusaik. Az egyes kompozíciók elrendezése osztrák (Geiger), vagy német (Julius Schnorr von Carolsfeld) grafikai előképeket követ. A Történelmi Képcsarnok gyűjteményében találhatunk egy kortársi történelmi eseményábrázolást Weber Henriktől, mely azonban nem sorolható a műlapjai közé. Ez a koronázási jelvények 1853. évi budai kiállításának emléket állító rézmetszet.

1

5 A szent korona és a koronázási jelvények bemutatása már önmagában is a történelemábrázolások egyik jelentős témája volt. A metszeten két jelenetet láthatunk: a fölső részen gyertyákkal kivilágított oltár előtt díszpárnán fekszik középen a korona, baloldalt a palást és a lánc, elöl a kard, jobbra a jogar és az alma. Lent, az alsó részen az ünnepélyes hazahozatal, háttérben a budai várpalota épületével. Érdemes még említést tenni a Plachy Ferenc után kőre rajzolt irodalmi illusztrációkról, melyek Kisfaludy Sándor regéihez készültek.

1

6 99