Folia historica 11

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész

állandó maradt. Ebben az esztendőben a gyári veszteség 70%-át a zománcgyár okozta. 1930 júniusában a gyár helyzetéről bizalmas jelentés készült, amely megállapította, hogy a kedvezőtlen üzletmenet oka, a gazdasági viszonyokon túlmenően, a vállalat vezetésének gyengeségeiben keresendő. "Végeredményben tehát elodázhatatlan, hogy a bank részéről megfelelő, de minden esetre kellő energiával rendelkező egyén delegáltassék a vállalathoz."

40

9 December 31-én készült összesítésben a dolgozók száma 844-re csökkent. Ebből 688 munkás, 156 fő alkalmazott kategóriába tartozott. A kapacitás alakulása 1925 és 1931 között: 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 35% 33% 42% 41% 33% 25% 24% Gyártási forgalom, ezrekben kifejezve: 3 451 I 3 342 I 4141 | 4 155 | 3 310 | 2 547 | 1 200 Eladási forgalom: 4 680 I 5 360 I 6 770 | 6 921 | 5 967 | 4 775 | 1 885 Export forgalom: 1 062 I 949 I 1403 I 1 817 | 1 763 | 1 335 | 472 Az üzem 17 213 D-ölön feküdt, saját erőteleppel és 500 munkagéppel rendelkezett. A Lámpagyár vesztesége 1931-ben 264 000 pengő volt, annak ellenére, hogy bizonyos modernizálási folyamatok után a selejt 15%-ról 5%-ra szűkült. A veszteség oka ismét a forgalommal magyarázható, amely Magyarországon 11%-kal, míg külföldön 24%-kal hanyatlott. Ez a helyzet hozzávetőlegesen az egész ipar területére és az iparcikkek árának alakulására érvényes volt. A magyar ipar termelése általánosságban 25%-kal, a nehézipar mindössze 3,4%-kal csökkent. A Lámpagyárra is jellemző volt, hogy először az iparcikkeik ára esett, -s ezt követte a termelés visszaesése. Megközelítőleg a mélypont 1932-ben következett be, amikor Magyarországon 672 gyár beszüntette termelését, a működő üzemek pedig 60%-osan használták ki kapacitásukat 410 A Lámpagyárban 1931-ben már csak 680 munkás dolgozott. A törzsgyárban 430 fő, míg a zománcüzemben 250. Szeptember 27-én a zománc156