Folia historica 11

Cennerné Wilhelmb Gizella: A Magyar Nemzeti Múzeum ősgalériái (A százéves Történelmi Képcsarnok gyűjteményeiből)

történetük nyomozását. Azonban ezek a képek is vethetnek fel ma már nehezen megoldható problémákat. Az 1895-ben megszerzett Batthyány-ősgaléria stilárisan legkorábbi darabjának Batthyány III. Boldizsár feleségének, Zrínyi Dorottyának, a szigetvári hős leányának portréját tekinthetjük a XVI—XVII. század fordulójáról.

2

4 Zrínyi Dorottya unokája, Batthyány I. Ádám fennmaradt két festmény-arcképe közül a tájháttér előtt ábrázolt kitűnő németalföldi példák nyomán keletkezett.

2

5 (14. kép) Az ő megrendelői tevékenységéhez kell kapcsolnunk azt a két szabad tájban ábrázolt fiatal férfi-arcképet is, amelyeket két fiával, II. Kristóffal és I. Pállal azonosítunk.

2

6 II. Kristóf férfikori portréja még a XVII. század közepének konzervatív művészi irányához kapcsolódik,

2

7 viszont II. Ádám arcképének színvilága már a bécsi későbarokk művészi hatására vall.

2

8 Batthyány I. Lajos nádor egészalakos portréja az udvari művészetnek a francia rokokó festői megoldásain ihlődött stílusában készült.

2

9 (15. kép) A nádor fivérének, Batthyány Károly tábornoknak, II. József nevelőjének egészalakos páncélos portréja Jean Pierre Sauvage (1699-1780) Brüsszelben festett művének nívós másolata.

3

0 A család Árpád-, és Anjou-kori őseit, Kővágó-örsi I. Miklóst és I. Györgyöt, valamint a XVI. századi Batthyány I. Ferenc bánt, Batthyány I. Kristóf főpohárnok-mestert és Batthyány III. Boldizsárt a XVIII. században festették hozzá a sorozat meglevő darabjaihoz, és a művészek valamilyen családi vonásokat tartalmazó ideálkép nyomán alkották meg figuráikat. Érdekes, hogy Zrínyi Miklós a költő és hadvezér sötét tónusú, archaikus művészi megfogalmazású egészalakos arcmása a családi együttesbe kerülve, felirat nélkül, eredeti elhelyezését feltehetőleg odahagyva, mint Batthyány III. Boldizsár szerepelt.

3

1 Ebben valószínűleg a Zrínyi Dorottyával való rokonság játszott szerepet egyrészről, más oldalról a két portré hasonló festői megfogalmazása is. Zrínyit rokoni, érzelmi és baráti szálak egyaránt fűzték a Batthyány-családhoz, így magyarázható szereplése a családi galériában. A festmény méretei azonban világosan elárulják, hogy eredetileg nem volt az arcképsorozat tagja.

3

2 A pápai kastély Esterházy-ősgalériáinál is volt egy XVIII. századi mag. Ez azonban sajnos nem azonosítható biztonsággal a vár 1694-ben felvett leltárában szereplő portrékkal.

3

3 A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe jutott anyagban megkülönböztethetünk egészalakos, valamilyen reprezentatív helyiség, vagy helyiségek díszítésére készült festményeket és ovális keretbe komponált köriratos, metszetszerű portrékat. Az egészalakos arcmások sora természetesen Miklós nádorral és két feleségével indul (Dersffy Orsolya portréja XIX. századi másolat). Első házasságából származó mindkét, korán elhunyt fia, István és László is szerepel, mindketten viselték a pápai kapitány11