Folia historica 11

Kerényi A. Mária: "Pesti polgár és férjfi szabó": Kostyál Ádám

Kostyál szülőföldjéről sem feledkezett meg. Alsó-Motesicen harminc hold földet vásárolt, iskolát építtetett és alapítványt tett szegénysorsú tanulók számára beszerzendő iskolakönyvekre. 8 1948—49-es szereplésére sajnos nincs adatunk, neve a korabeli sajtó­ból hiányzik. A forradalomnak és a szabadságharcnak Kostyál mégis aktív részt­vevője lehetett, mert az 1850-es években teljesen visszavonult. Utolsó közéleti tette az volt, hogy az 1860-as években ingyen tanította a fiatal szabókat a magyar ruha készítésének fortélyaira. Utolsó éveit szegénységben töltötte, inkább mestertársai, mint fogadott gyermekei által támogatva. 1863. augusz­tus 2-án halt meg a Rókus kórházban, 9 ami a szegénység legnagyobb bizonyí­téka: kórházba csak a mindenkitől elhagyott betegek kerültek abban az idő­ben. Két nap múlva temették el a Kerepesi temetőben. Négy céh, a pesti és budai német, illetve magyar szabó céhek és még sok tisztelője kísérte ki a temetőbe fáklyákkal a hatlovas gyászkocsit. 1 0 Haláláról megemlékezett a Magyar Sajtó (1863. aug. 4.), a Hölgyfutár (aug. 6.) és a Nefelejts (aug. 9.), a Vasárnapi Újság pedig arcképét és rövid életrajzát közölte nagy magyarokról szóló sorozatában. (1. kép) Ez a közmegbecsülés nem jótékonyságáért, hanem elsősorban ki­emelkedő szakmai munkájáért övezte. A szabómesterség három területén vált híressé: egyenruhái és díszruhái egész Európában elismertek voltak, az újkori magyar viselet megteremtőjeként őt tartják nyilván, és a magyar jelmeztörté­netben betöltött szerepe is kimagasló. Első divatképe 1829-ben, pesti megtelepedése után egy évvel jelent meg a Tudományos Gyűjteményben. 1 2 Gróf Apponyi Antalnak a február 9-i párizsi bálról szóló tudósítását kiegészítve, férfi és női magyar ruha metszetét és leírását adta. (2. kép) Érdekesség és az első színházi kapcsolatot jelentette Kostyál munkájában, hogy a metszetet Wándza Mihály a festő-színész-díszlet­festő készítette. Wándza 1828-ban rendezett egy kiállítást Pesten, valószínűleg 1 4 akkor ismerkedtek össze, hiszen egyébként Wándza nem élt Pesten. Kostyál 1830-ban újabb divatképpel jelentkezett, 1 4 és ugyanebben az évben egy bécsi divatlapban is közölt magyar ruhát. Minden újság örömmel fogadta Kostyál kezdeményezését, aki met­szeteinek közlésével a magyar divatlap kialakulásához is nagymértékben hozzájárult. Vele párhuzamosan tűnt fel a Tudományos Gyűjtemény hasáb­jain Klaszy Vencel pesti magyar szabó, aki egy évvel Kostyál után telepedett le a városban. A Hasznos Mulatságok külön felhívta a figyelmet Klaszy divat­képeire: "Nem akarunk eféle művészeink közül senkinek botránkozást 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom