Folia historica 11

Vigh Károly: Pulszky Ferenc levelei a Magyar Nemzeti Múzeumban

Megjegyzések a levelekhez Ad 1-2-3. levél: A bevezető életrajzi portré-vázlatban kitértem Pulszky korábbi országgyűlési képviselői mandátumaira, és a jegyzetek között leközöltem az 1867-i szentesi és az 1869-i szécsényi megválasztásával kapcsolatos dokumentum OSZKbeli jelzetét. A szécsényit követte gyöngyösi megválasztása. A közölt három rövid levél bepillantást enged a képviselőválasztások anyagi ügyeibe. Ad 4. levél: Mint ismeretes a dualizmus idején, de ezt követően a Horthy-korszakban is elterjedtek az ún. protekciós levelek. A miniszterek és más közéleti személyiségek levelezésének jelentős hányadát képezték az ilyen jellegű iratok. Pulszky nem tartozott a protekció-kérők közé. Tekintélye és széleskörű kapcsolatai révén inkább hozzá fordulhattak volna ilyen kérelmekkel. Éppen ezért személyi titkára lányának, Czanyuga Jolánnak érdekében írt levelét a kivételek közé kell sorolnunk. Ad 5. levél: Az 1884. április 22-én a feleségéhez intézett levele érdekes keresztmetszetet ad a választásokkal kapcsolatban a magyar belpolitikáról. Bécskai jelölését, illetve felkérését annak köszönheti Pulszky, hogy liberális, sőt szabadkőműves felfogása közismert volt. És egy olyan vegyes lakosságú kerületben, mint a verbászi, ez előnynek számított más jelöltekkel szemben. A levélben szereplő nevek legfontosabb életrajzi adatai: Eötvös Károly (1842-1916) író, hírlapíró és híres, liberális felfogású ügyvéd, a Függetlenségi Párt politikusa. Matlekovits Sándor (1842-1925) közgazdasági író, az MTA tagja, államtitkár, szabadelvű párti országgyűlési képviselő. Gróf Keglevich István (1840—1905) operaházi, színházi intendáns, a Vígszínház egyik létrehozója. Gróf Batthyány László (1870—1931), orvos, az MTA tagja. Neves szem-sebész. Kármán Mór (1843-1915) pedagógus, művelődéspolitikus, az Országos Közoktatási Tanács titkára, a Magyar Tanügy szerkesztője. A levélben szereplő "Guszti" Szontagh Gusztáv, aki a Nógrád megyei Szécsény országgyűlési képviselője volt. Ad 6. levél: Az 1886. július 20-i levele sokirányú publicisztikai tevékenységről tájékoztat. Utalás történik Pulszky Pesti Hírlap-beli cikkére, amely a levél dátumának időpontjában jelent meg. Egy cikksorozatáról is olvashatunk, amit a zsidó nép történetéről írt a Nemzet számára. A képzőművészeti témákkal kapcsolatban megtudjuk, hogy Zala György már készíti a 49-es mártírok aradi szobrát, és, hogy kiírják az Arany-szobor pályázatot. Ez utóbbiról megírja, hogy az ő javaslatára kerül majd a szobor a Múzeum lépcsői elé. Ad 7. levél: A párizsi levélből megtudjuk az ottani gazdag programját és, hogy elutazása után milyen sűrű program vár rá. Az sem érdektelen, hogy Pulszky, akit a világ vezető régészei annyira ismertek, csak kb. tízévenként jutott ki külföldre. . . Ad 8. levél: Érdekes, amit a levélben oroszországi kollégájáról, a Kaukázus volt kormányzójáról ír, akinek a tiszteletére Zichy Jenő, a híres Ázsia-kutató és több oroszországi expedíció vezetője, Székesfehérvárott régészeti ásatást rendez. 100