Folia historica 10

Cennerné Wilhelmb Gizella: Batthyány Lajos ikonográfiája

Az első magyar miniszterelnök tragikus emlékét az 1850-es években elsősorban a szabadságharc emigránsai tudták széles bázison ébrentartani. Az 1850-es években Londonban működő magyar litográfus, Szerelmey Miklós, kőrajz-sorozatot tervezett a szabadságharc csatáiról és a megtorló osztrák kivégzésekről. 1852-ben fiktív megjelenési hellyel napvilágot is látott a sorozat első füzete, melyben a szolnoki csatát, a stureci átkelést, a preszákai vérfürdőt bemutató lapok mellett megtalálható egy honvédtábort ábrázoló zsáneijelenet és Batthyány Lajos kivégzése is.

3

s Akőrajzon sikerült Batthyány hősiességének kihangsúlyozása, ehhez a hatáshoz a rajzoló változtatott az eredeti helyzeten, Batthyánynak nem kötötték be a szemét, mindenre elkészülve várja a halálos lövéseket.

3

6 Ugyancsak Londonban örökítette meg másodszor is Batthyány Lajost Alexy Károly, de az 1848-as képmásnál maradandóbb anyagból, bronzból, mellképben.

3

7 Magyarországon elsősorban a család számára ismétli Barabás korábbi arcképeit 1849 és 1851 között 5 példányban.

3

8 Az 1861-es év enyhülése új, sokszorosított Batthyány-portrék megjelentetésének kedvez, Marastoni József a Barabás-Stadler típusú,

3

9 Grimm Rezső a díszmagyaros Barabás és a tógás fej előképéből szerkeszti meg alkotását.

4

0 1861-ben mintázta Batthyány mellszobrát gipszből a festő Barabás Miklós, hogy segítséget nyújtson az özvegy megrendelésére készítendő plasztikához Alexy Károlynak.

41 1862-ben a Batthyány-család az újabb művésznemzedék, a történeti festészet képviselőinek egyik legkorábbi képviselőjével, Than Mórral lépett hoszszabb kapcsolatba. Az özvegy három történeti kompozíciót rendelt, melyek mindegyike a Habsburg-uralom évszázadok óta tartó uralma iránti ellenérzést, a nemzeti önállóság elvesztése feletti gyászt volt hivatva felkelteni.

4

2 Than régebbi Barabás-kompozíciókat is másolt a miniszterelnök portréi közül.

43 1866-ban Alexy Károly egy olyan kisméretű bronz állószobrot mintázott, amely új ikonográfiái típussal gazdagította Batthyány képmásait. Az öltözet és az arctípus Barabástól ered, a könnyed kontraposztba állított figura háta mögött könyvek és búcsúlevelének mondata: viam meam persecutes sum. A díszöltözet e korban szokásos elemein a lendületesebb sziluett érdekében annyit változtatott Alexy, hogy Batthyányra nem díszmagyarhoz viselt csizmát, hanem végig a lábakra simuló feszes nadrágot és reneszánszos szabású cipőt adott.

4

4 A művész a párizsi világkiállításra is kiküldte szobrát 1867-ben, ebből az alkalomból Henszlmann Imre meleg hangon méltatja a művet a Vasárnapi Újságban megjelent szignálatlan cikkben.

4

5 „...csak dicsérnünk lehet a művészi biztos tapintatát, melylyel ... az eredetinek 26