Folia historica 10
Vámbéri Gusztáv: A Magyar Nemzeti Múzeum súlyai I. rész
A XIII. század első felében összeállított Buda város jogkönyve 27 , 4. fejezete a fontot ismeri el súlymértéknek, melyből 120 tett egy budai mázsát. 2 4 A budai tanács és a zsellérek 1453-ban megállapodtak, hogy a garléta búzából, melyből kitelik 4 weclit zsemleliszt, 1500 darab zsemlét kell sütni, melynek darabja nyomjon 10 unciát 2 5 azaz 20 latot . Míg az általános kereskedelemben a font terjedt el, addig az ötvösöknél, patikusoknál és a pénzverőknél a font törtszámával kifejezhető súlyokat használtak. 2 6 Zsigmond király 1405-ben kibocsátott II. dekrétumának I. cikkelye elrendeli: ,,Hogy a folyó és szilárd testek mértékét az egész országban Budaváros mértékéhez kell alkalmazni... Hogy a fonttal, mérleggel, öllel való mérés, a bornak, gabonának kimérése, s általában minden megmérhető és vásárolható dolognak kimérése és megvásárlása minden városban, falvakban, úgy mienkben, mint bárki máséban, s egyáltalán országunk határain belül mindenütt Budavárosunk mértéke szerint történjék , 2 7 Azonban a dekrétum nem jutott általánosan érvényre, továbbra is a partikulárisán elfogadott súlymértékek maradtak forgalomban. Erre utal Rudolf 1588. évi IV. dekrétuma (16. tc.) „Ami a mértéket illeti: megállapítottuk, hogy mostantól kezdve, egész Magyarországon, a Zsigmond császár ezernégyszázötödik évi dekrétumának a hatodik cikkelyében megnevezett budai mértéket tartsák meg, az ezen dekrétumban megszabott büntetések terhe alatt. 1. Ezeknek a mértékeknek kiigazítása pedig úgy a szabad városokban, mint falukban és többi fekvőjószágokban is mindegyik vármegyének az alispánja útján történjék. 2. És ezeket a mértékeket, bármifélék legyenek is, az összes falubírák és földesurak megtartsák , 2 R III. Ferdinánd 1655. évi IV. dekrétuma (31. tc.) ugyancsak a budai fontot rendeli el országos érvényű súlynak. „Azoknak a hátrányoknak a megszüntetése végett, amelyek a mázsának, /ол/пак, a bor és gabona, meg más mindennemű folyó és száraz testek nagyobb és kisebb mértékeinek egyenlőtlenségéből és különbözőségéből merülnek fel, elhatározzák az országlakosok, az 1587. évi 16. és abban felsorolt többi cikkelyeknek, valamint az 1405, évi 1. cikkelynek a megújítását, amelyeknek értelmében mindennemű mértékeket az azokban kijelentett büntetés alatt a budaihoz, vagy (vele egyáltalán azonos) pozsonyihoz kell alkalmazni és mindenütt megtartani". 2 4 III. Károly, a modern államadminisztráció megteremtője, a mértékügyben évszázadok óta fennálló, a fejlődő ipart és kereskedelmet gátló anomáliák megszüntetése érdekében az 1715 évi L. dekrétumával rendelkezik: „A szilárd és folyó tárgyak mértékeit s nemkülönben a rőföket és súlyokat 87
