Folia historica 10

Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)

Vannak olyan kompozíciós típusok is, melyek áttételekkel ugyan, de művek hosszú során követhetőek nyomon. Dyen példa korszakunkban is akad, méghozzá jelentős mű, mely grafikában, olajképben és monumentális változatban is megvalósult :ez Than Mór „Attila lakomája" című kompozíciója. A festő egészen fiatal korában, 1846-ban készített már e témában egy akvarellt. 5 6 Ezen klasszicizáló épület Attila palotája, kissé vaskos oszlo­pai fölött antikos frizzel. Középen áll a hasonló felpítésű trónus, kétoldalán zászlók és pajzsok díszítik, fönt a király feje fölött kiterjesztett szárnyú sas. Attila jobbkeze ökölbeszorítva, mellette egy vitéz bort tölt kupájába, bal­jával Csaba fiát öleli át. Bal oldalt közvetlenül mellettük áll két alak. A trónus lépcsője előtt balra látható a két regős, a szemlélőnek háttal, lantjukat penget­ve; egyikük karját Attila felé nyújtja ki, mintegy jelezve, hogy az ő tetteiről szól. Az asztaloknál merengő és lelkesült harcosok csoportjai váltakoznak, a háttérben többen sírnak is, az emlékekről hallván. Jobb oldalt az ifjak poha­rakat emelik a dicsőségtől fölhevülve, elöl két öreg mereng a múlton, arcukat kezükbe rejtve. Az emberek öltözéke hol a római viseletre emlékeztet, hol pedig a korabeli színpadi jelmezek ősmagyarjaira hasonlít (mint például a jobb oldali háttal ülő harcos). A Vigadó „csemegetárához készült olajvázlat csaknem húsz évvel későbbi, mint az akvarell. 5 7 A kész műtől inkább csak részleteiben külön­bözik, illetve néhány kevésbé lényeges elem megváltoztatásában (például a páholyokban ülők elhelyezése, az alakok számának csökkenése). A csipkésen faragott, díszes fapalota épületrészein és stílusán - csakúgy, mint a szerep­lők öltözékén — a római művészetre jellemző vonások törökkori motívumok­kal keverednek. Ezek az ihlető irodalmi forrásban, Arany János „Buda halá­la című eposzában is megtalálhatóak. 5 8 A környezet és szereplők — az első változathoz képest - ily mérvű megváltoztatásának oka is az Arany-mű ha­tásában kereshető. Dyen motívum az ég kékje előtt a trónus két oldalát díszítő páncélöltözékek és kandeláberek. A hátul kétoldalt páholyszerű kar­zatokon ülő fátyolos nők és szolgálóik a megrendelő városi tanács kérésére, a komor hatás ellensúlyozása végett kerültek ide. 5 9 Mögöttük, a szamárhát­íves, keleties nyílásokon át a szabadba láthatunk, a tájat a hold sarlója világít­ja meg. Az ötlépcsős emelvényen álló trónuson Attila ül. Jobbját a dombor­műves karfán nyugtatja, baljával kardjára támaszkodik. Jobbján ül Csaba fia. A lakomázok asztalnál ülő csoportjait a két regős alakja választja el egymás­tól, kik lantjukat pengetve dicsőítik a király cselekedeteit. Bál oldalt több ifjú poharát emeli erre, a két merengő szakállas öreg az előtérben ül. A jobb oldali csoport alakjainak arcán a figyelem tükröződik az elbeszélt események iránt. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom