Folia historica 10
Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)
hozzáférhetőek voltak, s a múltkeresés, a források felkutatásának egyre tudatosabbá válása során használták is őket néhányan festőink közül. 3 Ez esetekben azonban pusztán a téma esetleges átvételéről, továbbéléséről beszélhetünk, nem úgy, mint Kisfaludy Károlyt illetően, akitől nemcsak témát, de kompozíciót is gyakran kölcsönöztek. Kisfaludy — szorosan kapcsolódva kortárs irodalmi művekhez, gyakran azokat illusztrálva, de a korábbiakat is fölhasználva — ábrázolta azokat a jeleneteket, melyek korszakunkban a kedveltebbek közé tartoztak. 4 Ezek erősen kötődtek a korabeli irodalmi művekhez, gyakran illusztrációként készültek. 5 Ilyen őstípusnak tekinthető testvérének, Kisfaludy Sándornak „Dobozi Mihály és hitvese című regéjéhez készült ábrázolása 6, de érdekes módon ugyanez a típus jelenik meg Vörösmarty Mihály „Cserhalom" című költeményéhez illusztrációként 7, ahol a lovon száguldó leányt és a kun vitézt a páncélos László király üldözi. Ez a két kompozíció mintegy egybemosódva, a lovon ülő, félig alélt nőalak és az őt tartó férfialak, valamint a háttérben látható üldöző(k) megjelenítésével még Madarász Viktor „Dobozi -jára is érezhetően hatott (1868), Czuczor Gergely „Aradi gyűlés" című versének illusztrációja 8 pedig éppen Geigernél talált követésre; ugyanazokat az alakokat és kompozíciós elemeket hasonló elosztásban, szerkesztésben ábrázolta. 9 J. P. N. Geiger, mint a bécsi Akadémia tanára, közvetlenül hatott az ott tanuló festőinkre, de még nagyobb befolyást gyakorolt a korszak történelmi műveire egy albumával, olykor alaptípusokat teremtve. E sorozatával vált rendkívül népszerűvé nálunk mind a közönség, mind pedig a művészek körében. Ez a „Magyar és Erdélyország története rajzolatokban volt, mely a tervezett nagyobb,három kötetes változattal szemben csak egy kötetben jelent meg, az Árpád-kor eseményeivel foglalkozva. 1 0 Tizenhét darab litográfiát találunk az albumban, mindegyikhez meglehetősen részletes, magyar és német nyelvű képleírás és magyarázat készült Wenzel Gusztávtól. 1 1 Az együttes szándéka didaktikus; a szövegek a jelenetek leírásán kívül mindenhez magyarázatot fűznek, gyakran a korabeli tudományos kutatás erdményeit is fölhasználva. 1 2 Éppen a szöveg és kép együttes megjelenése miatt volt jelentős e kiadvány: az irodalmi formát is igénylő, annak a képzőművészeti alkotást alátámasztó, értelmező szerepét fontosnak tartó szemlélet folytán a későbbi műveknél ezért vált nagyon jól fölhasználhatóvá. Kompozíciós típusai gyakran visszatértek, vagy kiindulásként szolgáltak, ráadásul bizonyos témákat elsőként öntött képi formába. 1 3 Hatásukat több művön is nyomonkövethetjük. 47
