Folia historica 10

Dite Tibor: Gondolatok „A pozsonyi puskaművesség a XV-XIX. században” című kiállítás bezárásakor (Pozsony, Városi Múzeum)

A mondottakból adódik, hogy ha a bemutatásra szánt tárgyak, a grafika és a szöveg között meg akartuk tartani az optimális viszonyt a tárgyi anyag egy részét ki kellett kölcsönözni. A kiállítás kivitelezéséhez végül is hét csehszlovák múzeum járult hozzá. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Intézete, a prágai Hadtörténeti Múzeum, az eperjesi, antoli, galgóci, vöröskői és blanszkói múzeumok bocsátották rendelkezésünkre féltve őrzött pozsonyi lőfegyvereiket. A legnagyobb sikernek azonban azt tartjuk, hogy a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum tizenkét pozsonyi lőfegyverrel vett részt a kiállításon. Ezzel nemcsak egy nemzetközi múzeumi kölcsönzés, de 1918 óta az első hivatalos együttműködés született meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a Pozsonyi Városi Múzeum között. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar kollégák segítsége nemcsak értékes hozzájárulást jelentett a kiállításunk számára, de általa múzeumaink között egy jó kooperáció és tapasztalatcsere alapjai is bontakozni kezdenek. Az igyekezetünk eredményeként a 120 m

2 kiállítási alapterületen több, mint hetven pozsonyi lőfegyvert és tartozékát sikerült kiállítanunk. E nagyszerű fegyverkollekciót igen hatásosan lehetett céhjelvényekkel, lövészdíjakkal, céh és lövészegyleti pecsétnyomókkal és pozsonyi festett céltáblákkal kiegészíteni. A kiállítás eredetileg tervezett időtartamát - tekintettel arra, hogy a pozsonyi lőfegyverek először voltak egy monotematikus kiállítás keretében bemutatva - kétszer hosszabbítottuk meg. Hogy sikerült - e az egyes bemutató elemet a nem hagyományos műépítészeti megoldást összhangba hozni azt csak a kiállítás közel tízezer látogatója tudja megítélni. A kiállítást 1982. május 11-én bezártuk ugyan Pozsonyban, de a hozzánkérkező kérelmek valószínűvé teszik, hogy nagyobb városokban a sikeres kollekciót újra bemutatjuk. 238