Folia historica 10

F. Dózsa Katalin: A női divat változása 1896-1914 között

tott, s járás közben kilátszik a magasszárú cipőbe bújtatott láb! Az extrava­gánsan díszített bukj el szoknyák mellett általánossá válik az egyszerű szok­nya-blúz viselet, annyira, hogy a közép- és kispolgárság körében szinte köte­lező fekete ünneplőruhát is kiszorítja a sötét alj és fehér blúz! Utcára a fér­fias szabású kosztümök, kabátok járják, melyek egyetlen dísze a nagy gomb, s a blúz nyakában gyakori a férfias nyakkendő is. Az I. világháború alatt kétfelé ágazódik a divat. Egyrészt ismét megpróbálkozik az értelmetlen és felesleges luxussal - az anyaghiány idősza­kában csak a gazdagoknak telhet az egyre bővülő szoknyára — az ún. háborús krinolinra — az artisztikus redőzésekre, meredeken égnek álló tollakra. Ugyanakkor azonban a háború szükségessé teszi a női munkát, s ezzel együtt az arra alkalmas ruházatot is. Erre utal az egyenes, kényelmes szabás, az egyre rövidülő szoknya- és nadrágviselet visszalopakodása, előfutáraként az 1925-ben győztes garconne divatnak, amely már egy új névhez, Chanel kis­asszonyhoz kötődik. 1896 9 A divatfordulat éve, a szecesszió mindjobban érezteti hatását. 1. Fej a) hajviselet — laza hullámokban felfelé fésült vagy középen elválasz­tott, esetleg huncutkás gömbalakúra tupírozott, a fejtetőn vagy tarkó felett kis laza konyttyal; b) hajdísz — kevés, legfeljebb báli ruhához apró virág vagy toll; c) főkötő — átmenet a kalap felé, dróttal merevítettek, csokordíszesek, gyöngyös tollból legtöbbször; d) kalap — legtöbbször egyenes, középszéles karimával, lapos fejjel, de dús magas díszítéssel, szalagcsokorral és meredeken kiálló toll díszekkel. „Az őszi hideg szelek beálltával madaraink elhagyták fész­küket, nem hogy melegebb éghajlat alá vándoroljanak, hanem hogy divatos szépeink kalapjain foglaljanak helyet. Némelyiknek kalapja valóságos madár­kiállítás. 1 0 Gyakori az arcot takaró, hátrakötött fátyol. A kalapok anyaga nyáron szalma, télen filc, esetleg selyem vagy muszlin. 2. Derék a) formája — legtöbbször redőzött, bőségét csak egy öv fogja össze, az év végén megjelenik a kissé kibuggyanó, V alakú derék; b) nyaka, kivágás, gallér — magas nyakú, gyakori a kettős gallér, — egy magas, álló, nyak körül kihajtott széles gallér, vagy felállított elálló forma, nyakszirtnél csokordísz­szel (1. rajz). Báli ruhák leginkább szögletes kivágásúak. Gyakori a fisüszerű megoldás — a mellnél keresztbevetett kendőszerű díszítés vagy zsabó. c) válla — nagyon széles és legtöbbször vállfodorral hangsúlyozott; d) ujja — óriási, buggyos, könyökig dúsan ráncolt, onnan csuklóig szűk (1. rajz). Év végén ki­193

Next

/
Oldalképek
Tartalom