Folia historica 9

Kővári Ilona Ágnes: Koller Károly fényképeinek katalógusa I. (1867-1880)

azért emeltük ki, mert a többi képzőművészeti alkotásról készített másolat között az egyetlen színezett felvétel volt. Az eredeti festménnyel történő öszszevetés győzne meg arról, hogy azonos színek érvényesülnek-e a két ábrázolásnál, vagy a reprodukció festése csupán Koller fényképszínezési kísérlete volt mindössze? A könnyebb tájékozódás céljából az általunk sorszámmal ellátott fényképeket a lehetséges készítési idő szerint csoportosítottuk, vagyis 1867től 1889-ig helyeztük el azokat ABC sorrendben. A fényképek pontos, minden kétséget kizáró időbeli meghatározása igen nagy gondot okozott. Miután a felvételek jelentős százaléka konkrét évhez nem köthető, mert nem datált mindegyik, ezért az évszám után a „körül" szóval kívánjuk érzékeltetni ezt a bizonytalansági tényezőt (pl. 1867 körül). Kivételt képez az 1889. év, amikor is Koller életének utolsó évében fényképeinek hátlapjára belevésette ezt az évszámot. Tehát azokon a képeken, amelyeken dátum állt (vagy a fényképésztől, vagy az ábrázolt személytől, esetleg mástól eredő) az adott dátumot az ábrázolt személy neve mellett feltüntettük. Bizonyíthatóan Koller Károly tanár az erdélyi Besztercén (Bistrita) 1861-1874 között, majd 1875. októberétől Budapesten nyitott és működtetett önálló fényképész műtermet 1889-ig. A katalógusban a Besztercén készült felvételeket emeltük ki a helységnév feltüntetésével, hogy megkülönböztessük a később Budapesten készített fotóktól. Egy-egy fénykép meghatározásánál az alábbi tételeket tartottuk szem előtt: 1. az ábrázolt személy neve, születési és halálozási éve, foglalkozása, a kép dátuma 2. az ábrázolt személy vagy csoport leírása (beállítás, viselet, eszköz) 3. esetleges ajánlás 4. lelőhely 5. méret 6. leltári szám Az 1. pontban foglaltaknak csak közismert személyiségek életrajzi adatainak ismeretében tehettünk teljességgel eleget. A 3. pontnál természetes, hogy nem minden képet láttak el dedikációval. A 4. és 5. pont követelményének minden fényképnél eleget tettünk, de ez nem áll fenn a 6. pontnál. Pl. néhai Auer Miklós tulajdonát képező fényképek leltári szám nélküliek, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében őrzött felvételek sem kapnak leltári számot. A Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig a fotókat segédanyagként kezelik, s így - néhány kivételtől eltekintve nem látják el azokat önálló leltári számmal. .80