Folia historica 9
Cennerné Wilhelmb Gizella: „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben” illusztrációi és illusztrátorai
Jelentős szerep jutott a hosszabb-rövidebb ideig a szolnoki művésztelephez csatlakozó és Munkácsy stílusától megihletett népéletkép-festők nek: Aggházy Gyulának (1850-1919), Deák-Ébner Lajosnak (1850-1934) (10. kép), Pataky Lászlónak (1857-1912) (4-5. kép). 3 4 Szerepeltetésüket természetesen nem egyikük-másikuknak Munkácsy hatására kifejlődött társadalomkritikus hajlama, hanem finom plein-air realizmusuk indokolta, ami kitűnően megfelelt a sorozat célkitűzésének. Rajzaikkal a sorozat minden kötetében találkozhatunk ugyanúgy, mint a kor akadémikus irányzatának képviselőitől szignált illusztrációkkal. Vágó Pál (1854-1928) (6. kép), Feszty Árpád (1865-1914) (2. kép) és Jantyik Mátyás (1864-1903) tartoznak ez utóbbiak közé. 3 5 Az egyes tájegységek bemutatásánál helyi származású festők munkáját is igénybevették. Így kerültek a bácskai származású Szirmai Antal (1860-1927), az erdélyi Melka Vince (1834-1911), Miess Frigyes (szül.: 1854), Gyárfás Jenő (1857-1825) és Nagy Lázár (1861-1923) művei a megfelelő kötetekbe. 3 6 Már felsorolásuk és a hozzáfűzött művészettörténeti megjegyzések is azt mutatják, hogy a század utolsó negyedének alkotó művésznemzedéke jórészt képviselve van a mű lapjain. A sokszorosítás technikai adottságai, mint már mondottuk meghatározták nagyjából a rajzok stiláris jegyeit. Az illusztrációk szoros szövegkísérő funkciója általában konzervatív formátumukból is kitűnt, a lap felső részén helyetfoglaló keskeny, fekvő téglalap, a könyv egész tükrét betöltő nagyság, vagy a szöveg közepére tördelt négyzet dominál. Kissé másféle művészi szerkesztést követelnek meg a fejezetcímek L-alakú illusztrációi, amelyeken a felső vízszintes mezőbe tájképet, az oldalsó keskeny függőlegesbe emberi figurát, vagy tárgycsoportozatot komponálnak. 3 7 Figyelemreméltó, hogy Roskovics Ignác felfogása nem még egy ábrázolással kíván többet elmondani ebben az esetben, hanem a távoli tájkép és a függőleges plasztikusan megoldott figurájának ellentétéből dekoratív egységet teremt. 38 Lapszéli rajzok álló formátumának kompozíciós lehetőségeit használta ki Jantyik Mátyás a XV. kötet szlovák viseletképeinek lendületes vonalvezetésű ceruzarajzain. 3 9 Az összetett idomokba helyezett lapszéli tájképek tollrajzos vonaljátékának harmóniájára Háry Gyulánál találunk példát 4 0 ugyanúgy, mint az üresen hagyott papír-felület és a rajz ritmusának jellegzetes hangulatot sugalló összecsengésére 4 1 (7. kép). Erőteljesebb, mozgékonyabb, imprt szionisztikus ecsetvonásokkal vetette papírra jeleneteit Vágó Pál, aki esetenkéri» újszerű világítási effektusokkal is megpróbálkozott. 4 2 Az „Osztrák-Magyar Monarchia" illusztrációinak vizsgálata tehát a kor hazai rajz-stflusrramlatairól is tudósít. .63
