Folia historica 9

Tamás István: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1980. évi tevékenységéről

I. Feltárás és anyaggyűjtés Intézményünk tudományos munkásságát 1980-ban a nagy építkezé­seket megelőző ásatások és a nemzeti hagyományok kutatása terén az 1979. évhez hasonló aktivitás jellemezte. Mint a bevezetőben jeleztük — anyagi eszközök híján — sajnálatos módon nem sikerült folytatni a Tisza III. vízlépcső majdani területén az elő­zetes leletmentő ásatásokat. Annál nagyobb erőt fordítottunk viszont a Dunai Erőművel kapcsolatos feltárásokra. Itt bizonyos szervezeti változást is végez­tünk: a munka irányítását a régészeti osztály vette át s ez a munkálatok koor­dinálását is könnyebbé tette. Az éves terv szerint négy lelőhelyen terveztünk ásatást: a pilismaró ti öblözetben (őskori település feltárásának folytatása és a római burgusok feltárása), Esztergom-Szentkirályon (XI.-XVI. századi tele­pülés és temető), Esztergom-Alsóvároson (templom, település és temető feltá­rása) és Visegrád (all. sz. út mentén kisebb leletmentés). Valamennyi tervet teljesítettük. Ebben múzeumunk munkatársain kívül az esztergomi Balassi Bá­lint Múzeum és a visegrádi Mátyás Király Múzeum régészei vettek részt. A munkatervben meghatározott többi helyen Tiszaluc-Sarkadpuszta, Kővágószőlős, Kölked-Feketekapu, Zalavár ugyancsak folytattuk az ásatást. Hasonló módon terv szerint történt a középkori lelőhelyek feltárása is (Hajdú­dorog, Doboz-Faluhely, Visegrád-Várkert, Békés-Kastélyzug, Lászlófalva­Szentkirály). Az ásatási tervekhez képest néhány említésreméltó eltérés van. Egy­részt ásató munkatársaink szerint általában nem látszik célszerűnek lezárni az évi feltárásokat, mert még újabb eredmények várhatók. Vannak kivételek, mint például a Békés-Kastélyzug, amelynek feltárása befejezettnek nyilvánít­ható, de az esetek többségében csak gondos mérlegelés után kellene döntést hozni. Másik eltérés, hogy a Gyula-kastélydombi feltárást csak a VI. ötéves terv idejére terveztük, de a tanács sürgetésére és anyagi támogatásával már a beszámolási évben megkezdődött a munka. Az eredmény kiváló: sikerült meg­találni a sejtett dzsámit. Végül ugyancsak tanácsi támogatással terveinknél ko­rábban megkezdődött a veresegyházi honfoglaláskori telep hasonlóan kitűnő eredményt ígérő feltárása. Munkatársaink (beleértve a történészeket, művészettörténészeket és közművelőket is) 681 napot töltöttek terepen, illetve vidéken. Újkori történeti kutatási témákkal foglalkozó osztályaink legfonto­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom