Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
beismerte, illetve előadta, hogy 1933. év nyarán Kotymán Tibor, kispesti lakos, cipész, aki neki régi ismerőse, kihívta a vámmentes kikötő melletti Duna strandra, ahol miután előzőleg beszélt neki a munkás illegális mozgalomról, összehozta Tőke László, illegális néven „Csöpi" kispesti lakossal. Tőke többszöri találkozás után bevonta őt az általa vezetett Kommunista Ifjúsági Szövetség (KIMSz) „Rákosi" elnevezésű gépbe. Ennek a gépnek tagjai lettek: ő, Tőke, Rudas Ede és Váradi József. A kapcsolatot felfelé Tőke tartotta mint titkár, hogy kivel azt nem tudja." 24 5 A Kommunisták Magyarországi Pártjának csak a forradalmak időszakában volt önálló legális szervezete a Wekerle-telepen, de az illegalitás éveiben is megtalálta a párt az utat a telep baloldali, harcos munkásságához. A Horthy-korszakban nincsenek adataink arra, hogy külön Wekerle-telepi kommunista sejt működött volna, de a munkahelyi és területi kapcsolatok révén a telep lakói is bekapcsolódtak az illegális pártmunkába. A kommunista szervezkedés tehát feloldotta a telep politikai elszigeteltségét, összekötötte a proletártömegek egészével, a munkásmozgalomban tehát elmosódtak azok a határok, amelyek a Wekerle-telep és Kispest, illetve a főváros és a telep között húzódtak várospolitikai vonatkozásban. A szociáldemokratáknak működött külön szervezete a telepen csaknem a tárgyalt időszak egészén át. A párt stratégiájából eredően a munkáslakótelepen is inkább gazdasági és helyi jellegű problémákkal foglalkozott. Mivel ezek a problémák valóban mélyen és komolyan érintették a telep lakosságát, nem mondhatjuk elhibázottnak a Szociáldemokrata Párt helyi célkitűzéseit, hiszen azokat a hiányosságokat kívánta megszüntetni, amelyeknek révén a jobboldali pártok is beférkőzhettek a telep politikai életébe — a választások kapcsán már kitértünk ezekre a kérdésekre. A szociáldemokraták által szervezett népgyűlések napirendjéből általában nem hiányzott a telep lakóinak helyi viszonyaival való foglalkozás. Ezeken a népgyűléseken megtárgyalták „...azokat a hiányokat, amelyek miatt a telep hovatovább elveszíti szociális jellegét és közönséges bérházcsoporttá válik." 24 6 A szociáldemokraták Wekerle-telepi csoportja által 1929. augusztus 31-én rendezett népgyűlés egy memorandum megfogalmazását határozta el, amelyet a telepalapító Wekerle Sándor fiának nyújtottak át. A memorandum pontokba szedte a telep hiányosságait: 1. A telepnek nincs fürdője 2. A telepi iskolafürdők nincsenek üzemben .219