Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
A Wekerle-telepi lakók elégedetlenségének másik forrása a telep infrastruktúrájának, közművesítésének, közellátásának és szociális intézményeinek elégtelenségéből fakadt. Ez az elégedetlenség a pénzügyminiszternek címzett kérvényekben és követelésekben fogalmazódott meg, az előbbiek a Wekerletelepi Társaskör szerkesztésében, az utóbbiak a Szociáldemokrata Párt népgyűlésein és lapjának hasábjain. A Kispesti Állami Munkáslakótelep lakóiról tehát gazdasági és szociális helyzetük alapján nem állíthatjuk, hogy a munkás-arisztokrácia egységes tömbjét képezte a főváros munkásosztályán belül. De a kérdés végleges és megnyugtató lezárásához szükséges a telep társadalmának politikai, mozgalmi és szervezeti életének vizsgálata is. A Wekerle-telepi lakóközösség politikai karakterének elemzésekor a tárgyilagos hitelességre törekedve, a politikai magatartás néhány egzaktabb, mérhetőbb, kézzelfoghatóbb megnyilvánulását kívánjuk kiemelni. így a községi és az országgyűlési választások telepi eredményeiből, az itt lakó munkásság politikai pártok és szakszervezetek kereteiben végzett munkájából, az esetleges egyedi telepi mozgalmakból és a telepnek az országos politikai eseményekbe való bekapcsolódásából — persze a miértek, az ok okozati összefüggések feltárásával - próbálunk átfogó politikai képet adni a Wekerle-telep lakosságáról. A választási eredményeket tanulmányozva — az 1920-as évek elejétől kezdve állanak csak rendelkezésünkre adatok — szembeötlő, hogy a Wekerle-telep politikai élete nem olyan egyértelmű, mint azt az egy tömbben lakó munkásságtól várnánk. Ugyanis az 1920-as és 1930-as években a keresztény szocialista pártok: a Keresztény Szociális Nemzeti Párt és az Országos Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának befolyása alá került a lakótelep. Már a Tanácsköztársaság leverése után első — az 1920-as — kerületi nemzetgyűlési választások keresztényszocialista sikereket hoztak. 21 0 Az 1926-os országgyűlési képviselő-választásokon a 4 804 telepi szavazat 7%-át a Nemzeti Demokrata Párt, 39%-át a Szociáldemokrata Párt, 10%-át a Fajvédők Pártja, 28%-át az Egységes Párt, 16%-át pedig a Keresztény Szocialista (Haller) Párt kapta. 211 Az 1929-es községi választások a Wekerle-telepen a Független Polgárok Pártjának sikerét eredményezte. 21 2 1934-ben a törvényhatósági választásokon ismét a jobboldal aratott sikereket a telepen, méghozzá olyan körülmények között, hogy csupán a Wekerle-telepen győzött a jobboldal, az anyavárosban pedig elbukott. 21 3 Az 1935-ös városi képviselő-választások szintén a jobboldal sikerével záródtak, a városi képviselő testületbe ekkor csak egyetlen szociáldemokrata képviselő jutott be Linhardt Antal személyében. 21 4 Az 1935-ben .209