Folia historica 9

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.

246. A puskák beolmozódása ellen. KL 7(1892) 73. A füstnélküli lőpor Mannlicher fegyverre gyakorolt hatását lásd: Az irányzék átalakítása a kiskaliberű Mannlicher-féle ismétlő puskánál. KL 6(1891) 308. 247. öt vagy nyolc milliméter. KL 10(1895) 151-152. A fejlődés nyilvánvaló a 8 mmes fegyvernél is, ami a növekvő erejű nitróporokkal függ össze. Amíg az 1888 M. töltény kezdősebessége 515 m/sec volt, az 1890 M. 620 m/sec-ra növekedett. Átalakított ismétlőpuska. KL 6(1891) 329. 248. Ismétlő fegyverünk. KL 10(1895) 47-48. Vö. A legújabb kor fegyverei a nyílt háborúban. Uo. 19. 249. Ismétlő fegyverünk. Uo. 48. 250. Módosítás gyalogsági fegyverünkön. Uo. 277. Törekvések a fegyverek súlyának csökkentésére már 1891-ben is megfigyelhetőek. A kérdés akkor úgy merült fel, hogy szaporítani kell a gyalogsági töltények számát a hadseregnél. Külföldön 140— 160 db-ot hordott a katona, Magyarországon ez a szám nem haladta meg a százat. Meg kell vizsgálni - állapították meg -, hogy hol lehetne könnyíteni a katonán, hogy a lőszerét 140-re lehessen emelni. A gyalogsági töltények szaporítása. KL 6(1891) 268. 251. Csillag F., A kézi lőfegyverek és a hadművészet. (Bp.1965) 152. 252. Müller H., Az önműködő kézi fegyverekről. KL 12 (1897) 278. Vö. Mannlicher legújabb találmánya. KL 7(1892) 262. Az 5 mm-es puska ellenzői példának LeeMetford-féle, 6.5 mm-es puska gyengeségeit emlegették, ugyanis az általuk okozott seb oly csekély volt, hogy ha nem életfontosságú területet érintett a katona testében a golyóval tovább harcolt. A Lee-Metford fegyver hatása. KL 10 (1895) 222. 253. Új fegyverzés. KL 8 (1893) 121. 254. Meg kell jegyeznem, hogy hosszú ideig all mm-es űrméretet tekintették a lehető legkisebb méretnek, ugyanis a 80-as évekig nem tudtak iparilag kisebbet gyártani. Csillag F., i.m. 54. 255. Osztrák fegyvergyár társulat. Magyar Nemzetgazda 7(1890) 399. 256. Megjegyzem, hogy ez a szám 1913-ra eléri az ezret. Az a különbség, amely Ausztria és Magyarország között tőke erőben a század végén még megvolt, ha nem is szűnik meg, de feltétlenül csökken. 257. Katus L., Magyarország gazdasági fellendülése (1890-1914). Magyarország története 7/1 (Bp. 1978) 265. 258. Kivonat a budapesti királyi, kereskedelmi és váltótörvényszéknél vezetett ... i.m. 1 .cs. 2.d. .172