Folia historica 8
Nagy László: Bethlen Gábor életútja legendák és tények tükrében
Kemény János értékelését. Sőt a történetírók többsége úgy látta, hogy ez megegyezett az erdélyi kortársak nagy többségének a véleményével is. Több egykorú forrásadat azonban arra utal, hogy az erdélyi kortársak nagy többsége Bethlent diadalai tetőpontján sem szerette és halálhírét fellélegezve fogadta. 10 3 Kemény János véleményét, úgy tűnik csak kevesek osztották: nagyrészt olyanok, akiknek sorsa, egzisztenciája szorosan a Bethlenéhez kötődött. A régi erdélyi arisztokrácia mindvégig a „homo novus"-t látta benne, aki föléjük kerekedett, s aki Erdélyt kemény kézzel nélkülük kormányozta. Tőle, a nemesi hierarchia aljáról fölkerült embertől, még nehezebben fogadták el a rendi jogok sorozatos megnyirbálását, mint például a régi, nagytekintélyű Báthoryaktól. 10 4 A jórészt szász etnikumú városi polgárság előbb Báthory Gábor politikájának folytatóját látta benne, később veszélyes kereskedelmi vetélytársat. 10 5 A székely tömegek pedig amiatt zúgolódtak, hogy Bethlen háborúi többrétű, súlyos terheket rónak rájuk. 10 6 A vármegye jobbágyai a tetemesen földuzzadt állami adók terhét érezték, amit csak kevéssé enyhíthetett a tehetséges jobbágyifjak továbbtanulására hozott intézkedés viszonylag keveseket érintő vigasza. Mindent összevetve úgy tűnik, hogy Erdély lakossága inkább csak a megsokasodott terheket és a kemény kéz politikáját érzékelte Bethlen fejedelemségéből és kevés fogékonyságot mutatott valóban nagy formátumú egyéniségének és grandiózus terveinek értékelése iránt. A XVII. század utolsó harmadában, a fejedelemség korábbi hatalmi helyzetének lehanyatlását követően kezdett Bethlen alakja növekedni az erdélyiek emlékezetében is. Még olyan haláláig Habsburg-párti historikus is kiemelte történeti nagyságát, mint amilyen Cserei Mihály volt! 10 7 A Rákócziszabadságharcot követő időszakban, a Habsburg-hatalommal való kiegyezés és a katolicizmus uralomra jutásának körülményei között nem sok méltatást kaphatott Bethlen Gábor személye és politikája. Érdekes módon alakja Bocskai István és II. Rákóczi Ferencé mögé szorult a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc idejének hagyománykeresésében is. 10 8 Az elkövetkező időben Kemény János és Szalárdi János írásainak a kiadása jelentősen előmozdították Bethlen személyének előtérbe kerülését. Az első nagy magyar történeti szintézisek - különösen az Erdély történetével foglalkozó munkák -, nagyrészt átvették Kemény János Bethlen-képét. 10 9 A kiegyezés utáni nemzeti közvélemény egyre ingerültebben reagált minden olyan megállapításra, amely nem állt összhangban Bethlen alakjának idealizált ábrázolásmódjával. Ebben a légkörben egyre kevésbé figyeltek Nagy Szabó Ferenc és más kortársak Bethlen-kritikáira. A milleneumi lázban égő nemzeti felbuzdulás Bethlen Gábor XVII. század eleji alakját egyre inkább a 20
