Folia historica 8
Nagy László: Bethlen Gábor életútja legendák és tények tükrében
Magyarország választott királya Erdély és a töröktől meg nem szállt királyi Magyarország keletről történő egyesítésének a gondolata tulajdonképpen felvillan már abban a megállapodásban, amelyet Bethlen 1614-ben kötött a portával. Az egyezmény többek között kimondja, hogy az Erdélyhez csatlakozó magyarországi területek után a szultán ne kívánjon tőle külön adót, s ezek lakóit se vessék adóztatás alá, a török hódoltság határát pedig ne változtassák. A jelek szerint Bethlen számolt azzal a lehetőséggel is, hogy módja nyílhat egy csehországi és sziléziai előnyomulásra. Ebben az esetben „mindazokkal az országokkal, valakik eképpen mihozzánk hajlanak, ő hatalmassága nem napig való, hanem mint szintén magunkkal, örökös frigyet tartson és hogy senkit is azok közül határiban, hütiben, törvényeiben, szabadságában valamellyel ők élni szoktak meg nem háborít..." 7 5 E grandiózus terv megvalósítására Bethlen Gábor 1616 végén tette meg a kezdeti lépéseket, ám az első kísérlet kudarcot szenvedett már Felső-Magyarországon. Az ittlakó protestáns rendek ugyanis nem csatlakoztak hozzá. Sőt nyomatékkal felszólították: mielőbb vonuljon vissza a fejedelemsége határai mögé! 7 6 Annál különösebb, hogy nem egészen három esztendő múltán, a magyarországi főurak és nemesek elsöprő többsége nemcsak fejet hajtott a nyugati irányba előnyomuló Bethlen előtt, de kész volt őt még ez év végén magyar királlyá is koronázni. 7 7 Eszterházy Miklós ekkor készített memorialéjának tanúsága szerint a legtekintélyesebb nagybirtokosok közül Bethlent „hitták vagy kedvvel vették": Batthyány Ferenc, Thurzó Imre, Thurzó Szaniszló, Széchy György, Rákóczi György, Illésházy Gáspár, továbbá a Révayak, a Nádasdyak, a Nyáry,aListhius-és a Zay testvérek. 7 8 Jóllehet a valóságban ezek közül egyedül Rákóczi György hívta konkrétan Bethlent - egyes források szerint már 1616 nyarán 7 9 - s a többiről inkább csak az mondható el joggal, hogy ,kedvvel vette" a jövetelét, mégis vitathatatlan a hatalmas fordulat 1616-hoz viszonyítva! Vajon mi lehetett e fordulat oka? Többük magatartásának ilyen alakulásánál minden bizonnyal közrejátszott az a körülmény, hogy a cseh-morva rendek fölkelése megkérdőjelezte a fölöttébb értékes csehországi birtokaik megtarthatóságát, ha továbbra is kitartanak Habsburg hűségben. Ezzel szemben a fegyvert fogott szomszédos rendek szövetségeseként érkező Bethlenhez való csatlakozásuk elhárította a birtokelvesztés veszélyét. 80 Ez a semmiképpen sem elhanyagolható körülmény azonban csupán az egyik volt az okok között. Ennél jóval általánosabb érvényű és lényegesebb volt az 1619 nyarára kialakult magyarországi politikai és katonai helyzet, amely ma16
