Folia historica 8

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1

anyagokat olcsóbbá tegyük. A harmadik az, hogy a közhi­vatalok részére is emelünk épületeket. Az 1908. évi XXIX. tc. a legnagyobb jelentőségű és a legnagyobb horderejű intézkedés volt az adott korszakban, de a megelőző és az 1945-tel bezáródó következő periódust is figyelembe véve — a két forradalom idősza­kától eltekintve — még akkor is, ha megoldani ez az intézkedés sem tudta a főváros lakásproblémáit. A törvény felhatalmazta a pénzügyminisztert munkáslakások építé­sére alkalmas telkek vásárlására (Kispesten és a X. kerületi Óhegyen), maxi­málisan 8 koronás vételáron. Megbízta a munkáslakások felépítésével, amely­hez 12 millió korona hitelt biztosított. A felépült lakások kiutalását is a pénz­ügyminiszter jogkörébe utalta azzal a megszorítással, hogy elsősorban munká­soknak, azok közül is állami üzemek munkásainak, esetleg alkalmazottainak utalja ki. A törvény leszögezte, hogy a felépülő házak az államkincstár tulaj­donát képezik majd, s ezen az alapon mentesülnek minden állami, törvényha­tósági és községi adó alól. 7 1 A törvény indokolásában kitért az épülő lakások évi bérének megál­lapítására is és eszerint az a telek árának és a lakás építési összegének 4 %­ánál magasabb nem lehet. Az 1908. évi XXIX. tc. alapján épült fel a Kispesti Állami Munkáslakótelep, az ún. Wekerle-telep. A törvény önmagában és terveiben kimondottan pozitívan értékelhe­tő; munkások számára kívánt lakást biztosítani és lényegesen alacsonyabb áron, mint a fővárosban. A megvalósult telep értékének megvonása már ko­rántsem ilyen egyértelmű, még akkor sem, ha az állam közvetlen beavatkozá­sát fontos elvi és gyakorlati jelentőségűnek tartjukg a kortársakkal együtt. ,A kispesti állami munkástelepnek a lakásreform szem­pontjából elvi jelentőségű érdeme annak a tételnek az iga­zolása, hogy egy a fejlődésben megakasztott nagyvárosnak lakásviszonyain gyökeresen csak úgy lehet javítani, ha vagy megszüntetik e fejlődés akadályait (amint fentebb kifejtet­tük, ez Budapesten még nem történt meg), vagy pedig át­ugorva a telkeket és az építkezést feleslegesen drágító sza­bályok, illetve a már kialakult telekárak övezetét, külterü­leten teremtenek a városépítés modern feltételei szerint... új várost, illetve városrészeket, a külterjesen elhelyezett kertes kisházak jegyében, örvendetes, hogy ezt a nagyfon­142

Next

/
Oldalképek
Tartalom