Folia historica 8

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1

E vizsgálat eredményeként a bizottság javaslatot nyújtott be a főváros törvényhatósági bizottságához, amelyben összefoglalta azokat az elveket, amelyek szerint szükségesnek látta a fővárosi lakáspolitika módosítását. Neményi javaslatának lényegét a kislakásos építkezések támogatása képezte, elsősorban városi kedvezmények nyújtásával, de a kormány támogatását is meg kívánta nyerni programjához. A városi támogatás alapját abban látta, hogy a családiés munkásházak építéséhez a város saját tulajdonából kedvezményesen engedjen át telkeket. Megjelölte a telekkedvezmények korlátait is. Családi ház építése esetén telekkedvezményben részesülhetnek az állami, fővárosi, megyei alkalmazottak, tanárok, tanítók, magánvállalatok hivatalnokai, az öt éve Pesten lakó kézművesek és az „oly tiszta életű munkások", akik öt éve Pesten és legalább három éve egy üzemben dolgoznak. A munkáslakás-építők csak akkor részesülhetnek kedvezményben, ha a vállalat építkezik és saját munkásai számára.

5

7 Neményi Ambrus előterjesztése nem volt nagy jelentőségű, s nem jelentett volna megoldást a széles rétegek lakásproblémájában, de a javaslat még ebben a formájában sem valósult meg. 1885-ben a főváros törvényhatósági bizottsága ugyan elfogadta, de a minisztériumhoz való felterjesztés után évekig nem érkezett a javaslatra válasz. így 1893-ban Gerlóczy Károly alpolgármester vezetésével megalakult üj lakásügyi bizottság egy újabb feliratban ismét benyújtotta az 1885-ös javaslatot. De a 649/1893. kgy. határozati javaslatot még ekkor sem hagyta jóvá sem a belügyi, sem a kereskedelmi minisztére num. Az 1906-ban megalakult, Almády Géza vezette új bizottság programja már nagyobb előrelépést jelentett a lakáspolitika terén. Javaslatukban már szerepelt az adókedvezmény, a szükséglakások és menhelyek építése mellett a fővárosi építési szabályrendelet módosítása, a gyárak munkáslakás-építése, valamint: „...hogy a kormány és a főváros jó példával elöljárva kisebb ja vadai mazású alkalmazottjai és munkásai részére építene ilyen házakat.'"

9 Az 1908-ban hozott törvények alapjzán aztán beindultak a városi és az állami kis- és munkáslakás-építkezések. Az 1908. évi XXIX. tc. az állami költségen történő munkáslakás-építkezéseket foglalta törvénybe, az 1908. XLVIII. tc. alapján pedig a fővárosi költségen építendő kislakások állandó adómentességet nyertek. Ez utóbbi — a főváros fejlesztéséről szóló — törvény alapján született meg 1909 elején az a fővárosi közgyűlési határozat, amelyet Bárczy István polgármester terjesztett elő s így a Bárczy-féle kislakás-építkezések néven ment át a köztudatba.

6

0 A határozat több évre szóló lakáspolitikai programot írt elő, 1910-ben indult be, s a következő intézkedéseket tűzte maga elé: 139