Folia historica 8

Vona Anikó: A századfordulón viselt szobalányruha rekonstrukciója

A szövet jellemzői: pamutfonalból, 5 fonalas atlaszkötéssel, díszítés nélkül szőtt, mercerezett, darabban fekete színűre festett. Szövetsűrűség: 40 láncfonal, x 25 vetülékfonal/cm

2. A ruha színének a szövet vetülékoldalát választottam. (Matt felületű.) A szabásminta felfektetése az anyagra: a szövetet hosszában félbe hajtottam úgy, hogy a szövetszélek pontosan fedjék egymást. Mivel a vetülékoldalt vettem a szövet színének, félbehajtáskor a láncoldal került kívülre. A szabásminta-darabokat a láncirány betartásával helyeztem az anyagra. A szoknya eleje- háta-vonalát (középvonal) és a két oldalvonalat a lánciránnyal párhuzamosnak vettem, így a szoknya kiszabásához kevesebb anyagra volt szükség, mint abban az esetben, ha az eleje- és a háta-oldalrész középvonalát helyeztem volna a lánciránnyal párhuzamosan a szövetre. A minták feltevésekor 2—2 cm-t a varrásszélekre, 5 cm-t a szoknya hosszának felhajtására hagytam. Utolsó feladat a próbababa felöltöztetése és a ruha kiállítása volt. A próbababa magasságának változtatásával (egy bizonyos fokig) a ruha hoszszát is változtathatjuk. A szobalányruha hosszát Bognáné ruhájához igazítottam, úgyszintén a szoknya bőségét is. A szoknya alá szivacs alsószoknyát tettünk, nyakába testszínű puplint, a szivaccsal kitömött karokra húztuk a ruha ujjait. Mivel a szobalányruha rekonstrukció a századforduló éveire jellemző, tipikus szabásvonalak és formai megoldások szintézise, más, a századfordulót érintő környezetben is kiállítható. 106