Folia historica 8

Vona Anikó: A századfordulón viselt szobalányruha rekonstrukciója

Az álló magas nyak az 1898—1910-es években mindig divatos (7., 10. kép). Az ujjak formája nagyon változó. Az 1897-es év divatos ruháinak ujja vállban még puffos, bőre szabott (10. kép). Az 1900-as évekre az ujj felsőrésze fokozatosan szűkebbé válik, a karöltő felső vonalán az anyagráncolás egyre kevesebb. Az 1903-as években bővül az ujj csukló feletti része, az 1905—7-es években pedig az ujj felsőrésze buggyos (11. kép). Az 1910-es évek ujjszabása a kar formáit követi. Lehet egybe- vagy két részből szabott. Mivel a szobalánykötény az 1900-as évekből származik, és mint látjuk, az ujjforma igen gyakran változik, szabásakor a két részből álló legegyszerűbb formát választottam (1900-as és 1910-es évek), mely a kar alakját követi, azonban nem tűi szűk (9., 12. kép). A szoknyarész hosszú, földig érő, de megfigyelhető, hogy az 1910es évekhez közeledve rövidül. A szoknya hátarésze gyakran kissé hosszabb az elejerésznél, több részből szabottak. A szobalányruha szoknyarésze 8 részből szabott (13. kép). A századfordulón nagyon divatos szűk szoknyával azért nem foglalkoztam, mert a szobalányruha mindig bővebbre szabott volt, a testre simuló szoknyában dolgozni nem lehetett. Az álló nyak és a kézelő díszítése gyakran csipke, hímzés, vagy kis gallér, fodor (2., 3. kép). Egy 1902-ben fiatal lányoknak ajánlott kötényforma feltűnően hasonlít a kiállított szobalánykötényhez. A mellrész itt is trapéz alakú, a vállat fodor borítja, a kötény középvonala az oldalvonalnál hosszabb (14. kép). Szintén a 14. képen látható blúz (1903) szabása egyszerű, jól követi a testformát. A mandzsettás ujj csuklónál 2—3 hajtással kissé bővül. A nyak magas. A 4. kép 1904-ből származó ruhája erősen karcsúsított, a nyak magas, a derékvonal eleje ejtett. A szoknya földig érő, bőre szabott, harangos. A táblán tanulmányozható a méretvétel főbb irányai és ezek alapján a felsőrész szabásmintájának kialakítása. A különböző ruhaformák vizsgálata után felvázoltam a szobalányruha fő szabásvonalait: a ruha derékban elvágott. A felsőrész magas, szűk álló gallérral készült, a fél eleje és a hátarész 2—2 darabból szabott (szűkítőket a szabásvonalakba helyeztem). A szoknya hosszú, elejerész kissé harangos, 7 cm-rel rövidebb a hátarésznél. Derékban testhez simuló, lefelé bővülő, aljának szélessége 360 cm. A ruhaujj hosszú, két részből szabott, vállban enyhén ráncolt, csuklónál két hajtással szűkített. A ruha hasítékát az eleje szabásvonalba helyeztem, horgas kapcsokkal záródik (nem látható). A következő feladat a méretvétel és a szabásminta szerkesztése volt. 103