Folia historica 8
Nagy László: Bethlen Gábor életútja legendák és tények tükrében
De vajon miért nem látta meg ezt a kortársak nagy többsége is? Milyen momentumok homályosították el a tisztánlátást még olyan személyeknél is, akik birtokaik határán túl látva az ország sorsával törődtek, s a nemzet érdekében anyagi- és véráldozatoktól sem riadtak vissza? Ezekre a kérdésekre keressük a feleletet, vázlatosan áttekintve Bethlen Gábor útját a fejedelmi trónig, majd számba véve további életszakaszait is. A fejedelmi trónhoz vezető rögös úton Bethlen Gábor viszonylag rövid életének első három évtizedével általában fölöttébb röviden foglalkoznak a róla készült biográfiák. A legutolsó nagy Bethlen életrajz, amely fél évszázaddal ezelőtt látott napvilágot Szekfű Gyula tollából, az egész teijedelemnek csupán egyötödét fordítja e nagyobb életszakaszra. 1 2 Hasonló arányokat találunk más Bethlen-biográfiákban is, s ezért elmondhatjuk, hogy a nagy fejedelem életének első három évtizedéről ma is viszonylag keveset tudunk, s még e hézagos ismereteink is sokszor megkérdőjelezhető pontosságúak. Nem ismeijük egyértelmű hitelességgel még Bethlen Gábor születési évét sem! Gindely Antal 1890-ben megjelent életrajza óta 1580-ban születettnek írják, 1 3 ám ez csupán feltételezés, amiről még azt sem tudjuk, hogy minek az alapján állapította meg. Egy későbbi levelének tanúsága szerint maga Bethlen úgy tudta, hogy 1582-ben látta meg a napvilágot 1 4 Bethlen Farkas és Lázár Druzsina gyermekeként. A Báthory Istvántól katonai érdemei miatt jelentős birtokadományban részesült atyja Erdély nagybirtokosai közé sorolt be, ám a négyszáz ház jobbágyi birtokot Báthory Zsigmond fejedelem 1592-ben elkobozta az árvaságra jutott ifjútól és öccsétől. l s Ennek következtében Bethlen Gábor rokoni kegy elemkenyérre szorult anyai nagybátyjánál, amin úgy igyekezett segíteni, hogy 1593 augusztusában maga szorgalmazta a fejedelmi udvarban az elkobzott birtokok visszaadását. Az ekkor tizegynehány esztendős ifjú első ismert, sajátkezű levele kiváló szellemi képességekről és szinte koraérettnek mondható életfelfogásról tanúskodik. Tulajdonképpen maga jáija ki azt is, hogy az ezt követő időkben a fejedelmi udvarba kerüljön apródként vagy a nemesi ifjak társaságának tagjaként. 1 6 Mikor kapta vissza elkobzott birtokait? — ma még nem tudjuk pontosan! Mint ahogyan azt sem, hogy miként teltek napjai Báthory Zsigmond és Báthory András szolgálatában töltött ötödfél esztendőn át? 1 7 Azt tudjuk csak, hogy 1600-ban vagy 1606-ban birtokmegosztást hajtottak végre a tizenhat esztendős István öccsével, amely okmány szerint „Illye 9
