Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

1935-ben P Jánossy Béla új motívumokat visz a Kinizsi hagyományba.

6

0 Az események közismert menetét sokhelyen megváltoztatja. Arany Toldijának hatását láthatjuk az alábbi idézetben: ,A szekér állását Pál körül szemlélve, Kis batyuját rakja gyepes árokszélre, Sebten kifogják a Csendest, meg a Járr.iost, S farát a szekérnek megragadja Pál most, Megsüpped a sarka, megvereslik arca, Izma a teherrel ahogyan kél harcra, Reccsenés, zökkenés, a szekér állt újra, „No, mehet atyámfi" - szólt Pál nagyot fújva." Új gondolatnak tekinthető a Benignával közös vadászjelenet beiktatása, amely érezhetően Kinizsi erejének felfokozására született meg. A verselés gyengesége ellenére elevennek találhatjuk a törökverő hős halálát bemutató versszakot is.

6

1 „Sebes Száva partján, Kelemen várában, Fekszik a halott bán halotti pompában, Kardja, buzogánya mellette hevernek, Többé már ezekkel törököt nem vernek. Messze Nagyvázsonban csöndes kripta váija, Hogy keblén pihenjen király daliája, Csöndes kripta ölén árnyak lengedeznek: Sohajja? Haragja? Ki mondhatná ezt meg...?" A harmincas években valóban lesújtó képet mutató Nagyvázsonyi vár omladozó falairól is megkapó képet nyújt.

6

2 „Áll romokban Vázson, kő kövön lazulgat, Vadvirág, s örökzöld futja bé az utat, És a szellő, halkan, mely fölötte áthal. Telve a magyar múlt drága illatával. Áll romokban Vázson omladó falakkal, Baglyok őrzik éjjel, galamb szállja nappal. A bagoly a végzet, mely romokba verte, S a szálló galambka — szép Benigna lelke..." 86