Folia historica 7
Rózsa György: Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében
Az eddigiekben érintettük azokat az egykorú, sokszorosított grafikai alkotásokat, amelyek az ostrom lefolyását ábrázolják. Vannak közöttük olyanok, amelyeket a helyszínnel nem ismerős művészek készítettek. A táborban működött hadmérnökök művei, amelyek szolgálati kötelességeik mellett, mintegy melléktermékekként jöttek létre, a leírásokat kiegészítő értékes és szemléletes forrásaink. Foglalkoztunk olyan, Buda felszabadításával kapcsolatos műalkotásokkal, amelyek az esemény széles körű visszhangját őrizték meg, többször monumentális, de mulandó formában, mint az alkalmi dekorációk. Ezek megalkotásában, amint láttuk, jelentős művészek is szerepet vállaltak. Tudunk azonban olyan budai vonatkozású monumentális emlékekről is, amelyek fennmaradtak. Ezek közül egyik legjelentősebb a mantuai Sordi-palota dísztermének dekoratív együttese, Frans vagy Francesco Geffels (megh. 1694) főműve. Az antwerpeni születésű festő, rézmetsző, építész és színházi mérnök 1663 óta udvari festő, 1664-től kezdve polgár Mantuában. Sokat dolgozott Bécsben is. Művei az italianizáló flamand festők modorához kapcsolódnak. 3 9 A Sordi paloját 1680-ban építette. A díszterem G. B. Barberinitől kivitelezett stukkódíszítésében öt festmény őrzi a felszabadító háborúk emlékét. A legnagyobb Belgrád megvívását, négy valamivel kisebb,azonos méretű vászon Buda, Bécs, Esztergom ostromát, illetve a mohácsi csatát ábrázolja, amely utóbbi már nem Geffels, hanem Giovanni Canti műve. Geffels festményei a művész halálakor még műtermében voltak és végrendeletében is a grófi család tartozásairól olvashatunk. A terem dekorációját négy, pontosan meg nem határozott tengeri csatakép, valamint arcképek teszik teljessé. Lipót császár, XI. Ince, Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel mellett a Gonzaga-család négy tagja, köztük II. Carlo és Ferdinando Carlo duca arcképét is Geffels nevével hozzák kapcsolatba. 4 0 Adataink vannak arra vonatkozólag, hogy Ferdinando Carlo herceg ,.királyhoz méltó" sereggel járt Magyarországon 1687-ben és 1688-ban és kíséretében volt Benedetto Sordi is. Nyilvánvaló, hogy a Sordi palota dísztermének programja a török elleni hadjáratban résztvett családtag érdemeinek illetve udvari kapcsolatainak dicsőítését kívánta szolgálni, tehát a grófi család hűségét bizonyította a herceggel szemben. De ismerjük Geffelsnek még egy-egy, budai és bécsi ostromképét is, amelyek azonos formátumúak, ugyanannak a rézmetszőnek műveire vezethetők vissza és közös a provenienciájuk. 4 1 Természetes, hogy fennáll annak lehetősége, hogy ezek a festmények Bécsből származnak, de mivel Ferdinando 46
