Folia historica 7

Tamás István: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1978. évi munkájáról

Az eddigi feltárások során a várható lelőhelyekre vonatkozó korábbi ismeretek és feltevések általában beigazolódtak; őskori, római kori és magyar középkori települések, temetők kerültek elő. Az öt pontra (Szigetköz, Eszter­gom-Szentkirály, Visegrád-Dömös, Pilismarót, Nagymaros) csoportosítható feltárásokban hosszabb-rövidebb ideig múzeumunk 14 munkatársa vett részt. A három megyei szervezet és az MTA Régészeti Intézete munkatársai összesen 226 napig dolgoztak az ásatásokon. Egyéb területen folyó régészeti munkák közül meg kell említeni a ti­szaluci rézkori telep (Patay Pál), a ságvári római erőd (Tóth Endre), a kővágó­szöllősi római villa (Burger Alice), a Zalavár-vári (Cs. Sós Ágnes), a feldebrői templom (ez lényegében befejeződött) és a dobozi Árpád-kori templom (mind a két helyen Kovalovszki Júlia), a lászlófalvai X—XI. századi köznépi temető és késő-középkori település (Pálóczi-Horváth András) és a békési tö­rök kori palánkvár (Gerelyes Ilona) feltárását. Régészeti feltáró munkánk ér­tékelésénél meg lehet állapítani, hogy a korábbi évekhez képest több munka­társunk hosszabb időt töltött terepen. Ez azonban kevesebb helyen, tehát job­ban koncentrálva történt. Munkatársaink - a dunakanyari munkálatokon kívül — 885 napot töltöttek terepen. Ennek zöme a Régészeti Osztályra esett, de ott volt legjobb a részvétel aránya is, 12 kutatóból 10 vett részt a terepmunkában. A nem régészeti módszerrel gyűjtő osztályok közül a Történelmi Képcsarnok és az Újkori Osztály fokozottabban fordult a legújabb kor felé. Utóbbinál ez a munkaterv azon pontja értelmében történt, amely az 1849* utáni korszak anyagának kiállításhoz való gyűjtését írja elő. A Képcsarnoknál főleg a fényképgyűjtés erőteljes megindulásának köszönhető ez a helyzet. Munkánkat több szempontból is előbbre lendítette „A nemzeti ha­gyományok kutatása" című téma felmerülése. A rendelkezésünkre bocsátott keretből a Könyvtár fejlesztésére fordítottunk jelentős összeget és meggyorsí­tottuk a corpusok (kelta-, avar-, honfoglaláskori-) előkészületeit. Az új- és a legújabbkori témákra fordított rész ösztönzi az e korral való foglalkozást, egy­ben a véletlen eladókra várás helyett a tervszerű gyűjtés irányába fordítja munkánkat. A gyűjtemények gyarapodásából ki kell emelni a következő tárgya­kat (csoportokat): Római bronz signum és késnyél Gótikus boglár XI. századi verő tő A Csáky-család ősgalériája (51 darab, 99 évi letétre) 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom