Folia historica 7

Gerelyes Ibolya: Egy török és egy magyar borbélymester hagyatéki leltára a XVI. századból

sük, a 27 db! szappan, a különféle kendők és törülközők sokasága - 3 db a fürdőben használatos törülköző, 13 db kisebb méretű kéztörlő kendő, 1 db asztalkendő, és 16 db olyan jellegű kendőféleség, melyet a vállak és fejek be­takarására használt, 2 0 — s végül, de nem utolsó sorban 13 db sebészi eszköz 2 1, mely egyértelműen utal arra, hogy Haszán borbély nemcsak hajvágással és bo­rotválással foglalkozott. Külön figyelmet érdemlő darabja a műhely felszerelésének a pénz­számláló-deszka, melyet nyilvánvalóan fizetéskor haszna'tak 2 2 A tolnai Bódizsár mester műhelye ennél lényegesen szegényesebb volt, de azért nála is találunk 8 db borotvát, ollót, kést, és egyfajta flastrom, vagy balzsam-készítményt. 2 3 Külön csoportot alkotnak a budai Haszán borbély házában és műhe­lyében talált rézedények illetve háztartásának egyéb eszközei. A rézedények egyes fajtáit jól ismerjük a Magyarországon előkerült török emlékanyagból. Ugyanezeknek a tárgyaknak a korabeli írott források­ban való említése tovább bővíti eddigi ismereteinket. Mindezeken kívül a réz­edények kiemelése a háztartás egyéb eszközeinek köréből azért is érdekes, mert némelyik darabjukat a hagyaték összeírója egészen magasra értékelte, olyannyira, hogy a ruhaneműek után a második helyen állnak. A házban 1 db szahannak nevezett, rézből készült talpastálat talál­tak, értéke 28 akcse volt. A források tanúsága szerint ezt az edényfélét főze­lék és pörköltféleségek, valamint rizses zöldség-ételek tárolására használták, il­letve az asztalnál ezeket ilyenfajta edényekből fogyasztották 2 4 (6—7. kép) A szini nevű réztálat, melyből Haszán borbély házában egy kisebb és egy nagyobb méretű darab is volt, általában kis asztalkaként, vagy asztallap­ként használták. Bőrterítő vei leterítették, és erre helyezték az ételtartó edé­nyeket 2 5 Ezeken kívül — a műhelyben - kis alacsony asztalkát is találunk, az ún. szofrát. 2 6 Ugyancsak a házban volt egy egyszerű víztartó edény, a kan­na. 2 7 A műhelyben találták a tendzserét (értéke 48 akcse), amely jellegze­tes főzőedény volt, általában húsételeket készítettek benne. Formája legin­kább fazékra emlékeztetett, gyakran szögletes, fogója nem volt. 2 8 Itt került leltárba a tasznak nevezett, fedővel is ellátott csésze ill. tálka (értéke 33 ak­cse). Ez többnyire kerek aljú, félgömbszerű edény volt. Gyakran találunk eb­ben a típusban díszes, néha feliratos edényeket is. Ayran taszinak is nevezték, mivel az egyik legelteijedtebb török ital, az ayran készítéséhez használták el­sősorban díszítetlen darabjait. 2 9 Utoljára hagytam a borbélyeszközök között már említett réztálat, a lejent, melyből két darab is volt Haszán műhelyében, 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom