Folia historica 7

Rosonczy Ildikó: Adalékok Lenkey huszárszázadának hazatéréséhez

Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg hogy miért éppen ez a század tette meg a döntő lépést, hogyan játszottak közre ebben a galíciai események és a csapatos szökés, ez az „osztrák hadsereg történetében ezideig példátlan eset" milyen hatást váltott ki a felettes osztrák katonai hatóságok, az ezred visszamaradt része és a galíciai lengyel lakosság körében.

1

1 Az 1848—49-es huszárszökések közül ugyan éppen e század hazatérésének története a legismertebb, de újabb forrásanyag felhasználásával szélesebb körű összefüggésekre próbáljuk felhívni a figyelmet.

1

2 Galícia 1848 tavaszán Galícia lengyel társadalmára az 1846-os krakkói felkelés nyomasztó élménye és a parasztmegmozdulásoktól való félelem ugyan bénítólag hatott, de a bécsi és pesti események híre új reményekkel kecsegtetett és ismét tettekre ösztönzött.

1

3 Az 1846 novemberében osztrák fennhatóság alá került Krakkóban már március 15-én tömegtüntetésekre került sor, melyeknek eredményeként a politikai foglyok kiszabadultak. Március 18-án akcióba léptek a lwówi liberálisok is, s 12 ООО ember által aláírt,törvény előtti egyenlőséget, a szejm (lengyel országgyűlés) összehívását, a jobbágyi terhek megváltását,

1

4 az iskolák és hivatalok lengyelesítését követelő feliratot terjesztettek az uralkodó elé. Elképzelésük az volt, hogy a lengyel ügyek irányítását egy az osztrák kormányzat által megbízott lengyel nemzeti bizottság vegye át. Április elején Krakkóban és Lwówban megalakultak a nemzeti bizottságok, melyeknek munkájában tevékenyen részt vettek a Nyugat-Európából nagy számban hazatért emigránsok - köztük a Demokraták Társaságának képviselői — is, és megkezdődött a nemzeti gárda szervezése. Alkotmányosságot követelő helyi mozgalmakra, tüntetésekre, a polgárok, a nemzetőrök és a karhatalom összeütközésére szinte minden városban sor került. Április 26-án Krakkóban az osztrák katonasággal történt fegyveres összecsapás után az ottani nemzeti bizottság feloszlott, s ezután a nemzeti mozgalom szálai a lwówi nemzeti tanács kezében futottak össze. Galíciában 1848 tavaszán a megszálló katonaság részeként három magyar huszár és három magyar gyalogosezred is állomásozott. A magyar katonaság bevetése a lengyel lakosság ellen nem mindig járt a kívánt eredménynyel, sőt előfordult, hogy az osztrák hadvezetés számára nem kívánatos hatása is volt.

1

5 A két nép közötti hagyományos rokonszenv jelei ilyenkor gyakran megmutatkoztak, különösen azért, mert a lengyel nemesség és értelmiség 143