Folia historica 7

Cennerné Wilhelmb Gizella: A Magyar Történeti Képcsarnok kéziratos térképei

mérnök jött hazánkba, a hosszas várostromok technikai irányítására. A Buda visszavételét illusztráló számtalan grafikai ábrázolás

2 sorát gazdagítja az a két térkép, illetőleg váralaprajz, amely felirata szerint német és olasz hadmérnök munkája, s azt is tudjuk, hogy a második a bajor választófejedelem szolgálatában állott. Egyedülállóan érdekes dokumentum az a 11 lapból álló sorozat, amely Lotharingiai Károly 1687-es erdélyi hadjárata alkalmából a helyszínen készült. A herceg kíséretében volt olasz hadmérnök mindazokat a várakat és kastélyokat lerajzolta, ahol tárgyalásokat folytattak, s a lapok közé olyan váralaprajzokat is bevett, amelyek ekkor még török kézen voltak. E finom kidolgozású, vízfestékkel lavírozott tusrajzok a fejedelemség megszerzésének szerény, de autentikus dokumentumai méltán foglalnak helyet az ugyanezt az eseményt dicsőítő sokalakos kompozíciók mellett. A rajzegyüttes keletkezési körülményeinek feltárása a felszabadító háborúk egy eddig kevéssé dokumentált mozzanatának képi megjelenítését tette lehetővé. A XVIII. század első felében élt és dolgozott Mikoviny Sámuel (1700-1750), az első magyar kartográfus, aki főleg Bél Mátyás földrajzi munkájához mellékelt megyetérképeivel vált ismertté.

3 Mikoviny más, nagyobb tájegységeket is felmért és környezetében valóságos térképrajzolói iskola működött, hogy a számos hivatalos megrendelésnek eleget tudjon tenni.

4 Gyűjteményünkben néhány igen finomrajzú lapja található a sajátkezű lapok „SP." jelzésével a kép hátán, de találhatunk anyagunkban iskolájából kikerült műveket is. így módunk nyílik a XVIII. században nagy lendülettel meginduló hazai térképezés illusztrálására is. A további XVIII. századi kéziratos darabok között vannak birtoktérképek, megyetérképek és vízrajzi érdekű lapok. Ezekkel jól illusztrálható a XVIII. század meginduló gazdasági fejlődése, a török megszállás idejét idéző számos elmaradottság felszámolása, egy korszerűbb infrastruktúra megteremtése. A török birodalma a XVIII. században még közeli és fenyegető valóság volt, erre utalnak a visszafoglalás után újból erődített várak és városok térképei, a fényes porta székvárosát bemutató részletes helyszínrajz. Jóval jelentéktelenebb a XIX. század első feléből származó kéziratos térképek csoportja, ha önmagukban értékes, eddig nem szereplő lapokat tartalmaz is. Kéziratos térképeink történeti-dokumentatív értékelése mellett természetesen nem feledkezhetünk meg sajátos kartogáfiai fontosságukról. Mi ehelyütt megelégszünk az első publikálással, új felvételező nevek bevezetésével, vagy már ismert alkotók tevékenységének kiegészítésével. Publikációnk egyik célja a szélesebb ikonográfiái érdeklődés felkeltésén kívül e mindeddig ismeretlen fond megnyitása volt a szakkutatás előtt. 122