Folia historica 7

Cennerné Wilhelmb Gizella: A Magyar Történeti Képcsarnok kéziratos térképei

mérnök jött hazánkba, a hosszas várostromok technikai irányítására. A Buda visszavételét illusztráló számtalan grafikai ábrázolás 2 sorát gazdagítja az a két térkép, illetőleg váralaprajz, amely felirata szerint német és olasz hadmérnök munkája, s azt is tudjuk, hogy a második a bajor választófejedelem szolgálatá­ban állott. Egyedülállóan érdekes dokumentum az a 11 lapból álló sorozat, amely Lotharingiai Károly 1687-es erdélyi hadjárata alkalmából a helyszínen készült. A herceg kíséretében volt olasz hadmérnök mindazokat a várakat és kastélyokat lerajzolta, ahol tárgyalásokat folytattak, s a lapok közé olyan vár­alaprajzokat is bevett, amelyek ekkor még török kézen voltak. E finom kidol­gozású, vízfestékkel lavírozott tusrajzok a fejedelemség megszerzésének sze­rény, de autentikus dokumentumai méltán foglalnak helyet az ugyanezt az eseményt dicsőítő sokalakos kompozíciók mellett. A rajzegyüttes keletkezési körülményeinek feltárása a felszabadító háborúk egy eddig kevéssé dokumen­tált mozzanatának képi megjelenítését tette lehetővé. A XVIII. század első felében élt és dolgozott Mikoviny Sámuel (1700-1750), az első magyar kartográfus, aki főleg Bél Mátyás földrajzi munkájához mellékelt megyetérképeivel vált ismertté. 3 Mikoviny más, na­gyobb tájegységeket is felmért és környezetében valóságos térképrajzolói isko­la működött, hogy a számos hivatalos megrendelésnek eleget tudjon tenni. 4 Gyűjteményünkben néhány igen finomrajzú lapja található a sajátkezű lapok „SP." jelzésével a kép hátán, de találhatunk anyagunkban iskolájából kikerült műveket is. így módunk nyílik a XVIII. században nagy lendülettel megin­duló hazai térképezés illusztrálására is. A további XVIII. századi kéziratos da­rabok között vannak birtoktérképek, megyetérképek és vízrajzi érdekű lapok. Ezekkel jól illusztrálható a XVIII. század meginduló gazdasági fejlődése, a tö­rök megszállás idejét idéző számos elmaradottság felszámolása, egy korsze­rűbb infrastruktúra megteremtése. A török birodalma a XVIII. században még közeli és fenyegető va­lóság volt, erre utalnak a visszafoglalás után újból erődített várak és városok térképei, a fényes porta székvárosát bemutató részletes helyszínrajz. Jóval jelentéktelenebb a XIX. század első feléből származó kéziratos térképek csoportja, ha önmagukban értékes, eddig nem szereplő lapokat tar­talmaz is. Kéziratos térképeink történeti-dokumentatív értékelése mellett ter­mészetesen nem feledkezhetünk meg sajátos kartogáfiai fontosságukról. Mi ehelyütt megelégszünk az első publikálással, új felvételező nevek bevezetésé­vel, vagy már ismert alkotók tevékenységének kiegészítésével. Publikációnk egyik célja a szélesebb ikonográfiái érdeklődés felkeltésén kívül e mindeddig ismeretlen fond megnyitása volt a szakkutatás előtt. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom