Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

36 37. 38. 39 40. 41. 42. 43. 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 Kovacsóczy Mihály, Kinizsi Pál, vezér' s Ország-Bíró. Felső Magyarországi Minerva 4 (1828) 1973-1977. Vö. OSZK. Kézirattár: Quart.Hung.l240.-52-64. Szigligeti Ede, Kinizsi A mű írásának ideje 1842. (Buda-Pest 1(1844) 312-321. Vö. összes művei 3 (Bp. 1899) 52-55. Czuczor Gergely, Kinizsi. Életképek 1 (1844) 319-321. Vö. összes művei 3 (Bp. 1899)52-55. Gyulai Pál, Kenyérmezei tor. Pesti Divatlap 2 (1845) Télhó 12. szám. Vö. Papp Ferenc, Gyulai Pál irodalmi emlékei. (Bp. 1926) 60-65, 163-164. Lásd még a méltatást; i.m. 49. N.N., Kinisi Pál s időkora. i.m. 189-199. Tóth Ferenc, Kinizsi szíve. Ábrázolt Folyóirat 1 (Kassa 1848 január 29.) 3334. Végeredményben hasonló a helyzet Petőfi Sándorral is. Sokak szemében még a XX. század elején is élt és alakját megváltoztatva a szabadság kivívásán fáradozott. Erdélyi János, A nép költészete. (Pest 1869) Bevezetés XI-XII. Uő. Kinizsi szobra. Költeményei. (Budán 1844) 181-182. Vö.Dégh L., Kálmány Lajos népköltési hagyatéka. Történeti énekek és katonadalok. i.m. 84. Erdélyi J., Kinizsi kardja, i.m. 68. Arany János, összes munkái. 14 (Franklin kiadás 1900) 51. Petőfi Sándor, Lehel vezér bevezetője, amelyben Petőfi Arany szavait idézi. A két sort költeményébe is beépíti. Lásd: Összes művei.3 (Bp. 1951) 299. Komlós Aladár, A magyar költészet Petőfitől Adyig. (Bp. 1959) 29. Tóth Kálmán, Kinizsi. (Pest 1853) Németre fordítva 1865-ben jelent meg. A mondottakat vö.Pesthy F., i.m. 60 (Veszprém) 228. és Budai F., i.m. 468. Itt az ellenséges vitéz kezének összelapítása a kézfogásnál Kinizsi személyéhez kapcsolódik. Remellay Gusztáv, Knéz Pawle. Történeti beszély szerb népmonda után. Divatcsarnok 6 (1858) 617-622,634-540,649-653,666-671. Sárváry Béla, Kinisy Pál. Delejtű 1 (1858) 118. skk. Komlós A., i.m. 357. Uő. 169-170. Rudnyánszky Gyula, Kinizsi Pál élete és hőstettei. (Bp. 1894) Harkány Jenő, Kinizsi Pál élete és hőstettei. (Bp. é.n.) Megjegyezzük, hogy a munka valószínűleg 1898-ban jelent meg, de semmi esetre sem 1899 után. 103