Folia historica 6

Gerelyes Ibolya: Török viseletek Evlia Cselebi útleírásában

Gerelyes Ibolya Török viseletek Evlia Cselebi útleírásában Evlia Cselebi sokat vitatott alakja Törökország 17. századi történetének. Eseményekben gazdag életéről, és főként utazásainak tíz kötetben kiadott történetéről ma már bőséges irodalom áll rendelkezésünkre.' Életrajzát illetően kizárólag azokra az adatokra vagyunk kénytelenek támaszkodni, melyeket maga Evlia tárt fel előttünk. Eszerint eredeti neve Mehmed Zilli Ibn Dervis volt. Családja apai ágon Kütahyából, anyai ágon pedig a Kaukázus vidékéről származott. Az előbbiek 1453-ban költöztek Isztambulba, anyja pedig csak valamikor 1603—1611 között, I. Ahmed uralkodása idején. Apja, Dervis Mehmed Zilli a szultáni udvar főékszerésze volt. Evlia Cselebi 1611-ben született Isztambulban. A Korán olvasásán keresztül elsajátított ismereteit éveken át magasabb iskolákban fejlesztette tovább, s mint müezzin kezdte meg pályafutását. Közben apja is tanította őt saját mesterségére. Hamar kitűnt társai közül különösen szép Korán-éneklésével. így történhetett, hogy 1636-ban

2 Melek Ahmed pasa, — aki egyébként rokona volt — bemutatta őt IV. Murádnak. A tehetséges iíjü az uralkodó parancsára került a szultáni szeráj iskolájába, ahol kalligráfiát, zenét és arab nyelvtant tanult. A szerájban töltött évek során a szultán egyik kedvelt emberévé vált. 1638-ban, röviddel IV. Murád bagdadi útja előtt, szpáhivá nevezték ki. Ettől kezdve, csaknem negyven évig állandóan úton volt. Részint hivatalosan, mint valamelyik hadvezér, vagy államférfi kísérője, részint, mint magánember utazgatott. Útleírásának tanúsága szerint, a maga korában szinte hihetetlenül nagy távolságokat járt be — Afrikától-KözépEurópáig. Tíz kötetes munkáját részben utazásai alatt, részben azok befejeztével, 1678 után írta. Valószínű, hogy 8—9 évet Egyiptomban töltött, itt fejezte be a X. kötetet. Az utolsó dátum, amit művében említ 1676, de leírt olyan eseményeket is, melyek csak 1682-ben történtek meg. Életének 7