Folia historica 6

Cennerné Wilhelmb Gizella: Théodore Valério Magyarországon

Valérionak nagy erénye, hogy elsősorban az archaikus viseletformák érdekelték, bár nem ment el érzéketlenül a paraszti viselet XIX. századi gazdagodó-színesedő jelenségei mellett sem. A falusi lakosság szegényebb rétegének képviselőjét mutatja be a parádi juhász egészalakos vízfestményén. A fehér ingbe-gatyába öltözött figura szűre egyszerű szürkeszínű és bizony helyenként rongyos. Hosszú halántéktincsei kondoritottak, ami a pásztorok körében dívó konzervatív hajviselet bizonyítéka. Kezében a mesterségét jelző kampósbotot fogja. (4. kép) Valério nemcsak magyar típusokat örökített meg, hanem az akkori Magyarországon élő más nemzetek képviselőit is. Már előbbi felsorolásunkban is több ilyen témájú vízfestményét említettük, így a pozsonykörnyéki szlovák asszonyt, az árvái szlovákot, a lugoskörnyéki román párt. Most itt egyik legeredetibb és legerőteljesebb figuráját mutáljuk be, a szőrrel kifelé fordított bundát, tüszővel leszorított kikötős inget, fűzős bocskort viselő szabolcsi román pásztort.

s 6 A széleskarimájú kalap ebben az időben már a magyar lakosság körében nem volt szokásos. (5. kép) Az akvarellek részletes-leíró ábrázolásmódjával szemben a ceruzavázlatokon a sebtiben megörökített pillanat ihlete érezhető. A vízfestményeken csak ritkán érezhetjük meg a festő érzelmi közelítését modelljéhez, a ceruhavázlatokon betekinthetünk a művész és modellje kapcsolatába, megleshetjük, hogy a téma milyen oldalról tárja fel jellegzetességeit. Természetesen vannak olyan vázlatok is, amelyek a valóság rögzítésére szorítkoznak csupán, mint a bánáti magyar paraszt figuráján. A fonott üstök, a háziszőttes nadrág és a bocskor archaikus viseletformák, míg a felgyűrtszélű pásztorkal.ap és a pitykés mellény a későbbi paraszti divatot idézi. (6. kép)

5 7 A nemzetiségi könyezet öltözködésbeli hatása nyilatkozik meg ugyanígy a gömörmegyei Klenóczról való Karabinos János ceruzarajz-képmásán.

5

8 A mezítlábas fiatal parasztember széleskarimájú kalapot és régies inget-gátyát visel. (7. kép) Ezzel a rajzzal a ceruzavázlatok jellegzetes ábrázolási köréhez értünk, s illő, hogy hosszabban el is időzzünk ezeknél a lapoknál. A fiatal pásztor-, és parasztemberek, valamint a falusi asszonyok és leányok poétikus alakjai a művész mély érdeklődéséről, életük, helyzetük meleg érzelmi megközelítéséről beszélnek. A néprajzi szempontból egyedülálló kisbojtárt bemutató rajz csak a figura és az öltözet leglényegesebb vonásait veti papírra minden felesleges részletezés nélkül. (8. kép) A pásztorszervezet első fokán a fiú rövidderakú inget, vászongatyát, díszítetlen szűrt és felgyűrtszélű pásztorkalapot visel. Ruhaformák szempontjából a rövidderekú ing a lényeges, mert a XIX. század közepén ezt már csak a pásztorok viselték. 57