Folia historica 6
Tamás István: Beszámoló a Magyar Nemzeti Múzeum 1977. évi munkájáról
évekből. Hangszergyűjteményünkbe került egy Nemessányi brácsa, textilgyűjteményünkbe Bajcsy-Zsilinszky Endre magyar ruhája és Blaha Lujza kendője, a fegyvergyűjteménybe a Teleki család régen nyilvántartott erdélyi buzogánya és topoija. Megvásároltuk II. Rákóczi Ferenc ítélőtáblájának pecsétnyomóját. Grafikai gyűjteményünk ékessége lett Rippl-Rónai két rajza. A Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztályának segítségével politikai és művelődéspolitikai vezetőkről festettek számunkra portrékat és ilyenek elkészítése a jövőben is lehetséges lesz. Kortársportré gyűjteményünk kezd saját arculathoz jutni, bár a minisztérium támogatásával nem élünk még elég bátran. 1976 végén teljesen megakadt a fényképgyűjteménnyel való foglalkozás. E munka az utóbbi hónapokban — ösztöndíjas munkatárs beállításával — ismét megkezdődött. IV. A nyilvántartási munka a tervek szerint folyt. Bizonyos nehézséget okozott a fotólaboratórium elhúzódó átépítése, de elmaradásunk inkább nagyobb gyűjtemények bekerülése során keletkezett. Hiányosság a nyilvántartási fényképpel való ellátás terén van. Kiállításon szereplő tárgyaink mind rajta vannak a nyilvántartási kartonon és kisebb gyűjteményeink fényképezése is befejeződött. Számos sok darabból álló gyűjtemény (itt csak az egyedi megörökítésre érdemes darabokra gondolunk) feléről-harmadáról azonban még nem készült nyilvántartási kép. A nyilvántartási munkánk meggyorsítása érdekében ebben az évben is igénybe vettünk külső gépírónőket. A könyvtárak (a Központi Régészeti Könyvtár és a fiókmúzeumok könyvtárai) leltározási munkája naprakész. A Régészeti Osztály leltározási és nyilvántartási munkája elsősorban a régészeti állandó kiállításhoz kapcsolódott. E kiállítás tárgyairól kellett nyilvántartási fotót készíteni. A kiválasztott, de bemutatásra nem került tárgyakat visszahelyezték a raktárba. Elvégezték az aranytárgyak revízióját. A Középkori Osztályon folyamatosan végezték a leltározást és ezzel párhuzamosan a leírókartonok gépeltetését. Az Újkori Osztályon, az Éremtárban, a Történelmi Képcsarnokban és a Központi Régészeti Könyvtárban a bekerült anyagot haladéktalanul leltározzák, mivel nem kell várni a restaurálásra. A leírókartonok készítése egyenetlen. Elmaradás különösen a korábban bekerült nagyobb gyűjtemények feldolgozásában van (Niklovits, Stippek). Munkatársaink — szokás szerint — számos vidéki múzeum 249