Folia historica 6
Vigh Károly: Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról (1883-1946)
dolgozva művén, ezeroldalas szociográfiát írt az Alföld parasztságáról. Dózsa drámát is írt és verses regényhez is hozzá látott. Nem írókkal akart versenyezni, hanem — mint közvetlen barátainak elmondotta - a drámát és a verseket fiainak írta. 3 6 Jóindulatúan figyelte a demokratikus érzelmű ifjúság debreceni mozgalmait is. Amikor pl. a reakció 1932-ben betiltotta a Mi Utunk-at, vagy amikor 1937-ben a Márciusi Front zászlót bontott, Juhász Nagy Sándornál atyai támogatóra leltek a fiatalok. 3 7 Politikai megnyilatkozásainak vissza-vissza térő vezérmotívuma a kossuthi eszmei örökség volt. Úgy vélte - és eb ben is azonos nézeteket vallott Bajcsy-Zsilinszkyvel —, hogy a magyar sorskérdések megoldásához fel kell támasztani és diadalra juttatni Kossuth eszméit. Nézetei szerint a belpolitikában a kossuthi szociális program, valamint a liberalizmus, a külpolitikában pedig a németellenes orientáció nem veszített időszerűségéből. 3 8 Külpolitikai téren Juhász Nagy Sándor korán felismerte, hogy a hitleri náci birodalom a Drang nach Osten révén elnyeléssel fenyegeti a közép- és délkelet-európai kis nemzeteket. Következetesen harcolt a nemzeti szocialista fajelmélet ellen 3 9, mert jól tudta, hogy ez csak eszköz a náci imperializmus hódító céljainak a megvalósítására. Zsilinszky külpolitikai koncepcióját elfogadva, úgy véli, hogy az olasz orientáció révén Magyarország elkerülheti a III. Birodalom felől fenyegető veszedelmet. Abban az illúzióban ringatta magát, hogy Olaszország a francia-olasz ellentétek felszámolásával és az afrikai gyarmatbirodalom létrehozásával képes lesz megakadályozni a hitleri Németország terjeszkedését, az Anschlusst. Ugyancsak irreális vágyálomnak bizonyult, hogy Magyarország lehet egy közös olasz-francia közép-európai orientáció legfontosabb támasza. 4 0 Sokkal reálisabban és időtállóbban látta Magyarország helyzetét az ún. utódállamok vonatkozásában. A liberális irányzatú Brassói Lapokba írt nagy feltűnést keltő cikkében 4 1 annak a reményének ad kifejezést, hogy közeledés jöhet létre Magyarország és a szomszédai között. Úgy véli, hogy ennek előfeltétele a sovinizmus, a nemzeti gyűlölködés kölcsönös felszámolása. A teendőkre térve, cikkében a feladatokat így fogalmazza meg: „Tessék megvalósítani azt, hogy a magyar kisebbség az elszakított területeken mindenütt jogainak teljes birtokába jusson, úgy, amint azt a békeszerződések is előírják. Adják meg a magyar kisebbségnek a teljes nyelvi, vallási, iskolai jogokat, emeljék fel a magyarokat egyenlő polgári állapotba a közéleti szereplés és a hivatalviselés szempontjából is és adják meg a lehetőséget ott, 201
